Szíria az áldozat szerepében

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a tegnapra virradó éjszaka elnapolta ülését, amelyen Szíria kérésére Izraelt elítélő határozat tervezetéről folytatott vitát a szíriai terület ellen vasárnap végrehajtott izraeli légitámadás kapcsán. A testület a következő napokban folytatja vitáját – közölte John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet, aki jelenleg betölti a BT elnöki tisztét.

Szíria ENSZ-nagykövete vasárnap arra kérte a BT-t, hogy határozatban ítélje el a szuverenitása ellen elkövetett izraeli katonai agressziót. Az 1982-es libanoni invázió óta ez volt az első, szíriai területen lévő célpont elleni izraeli csapásmérés. Izrael azzal indokolta a BT rendkívüli ülésén a palesztin kiképzőtáborra mért légicsapást, hogy Szíria terroristáknak biztosít hátországot és anyagi támogatást. Az izraeli ENSZ-nagykövet azt hangsúlyozta felszólalásban, hogy hazájának joga volt az önvédelmi válaszcsapásra, mert Szíria terroristákat támogat. A vitában több állam – köztük Németország, Franciaország, Oroszország és Kína – elítélte mind az izraeli eljárást, mind pedig a legutóbbi palesztin öngyilkos merényletet, amely húsz halálos áldozatot követelt az izraeli Haifa kikötővárosban. Tegnap délután Berlinben közölték: Németország nem szavazza meg az Izraelt egyoldalúan elítélő, a palesztin terrorizmust nem is említő határozatot.

Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet nem ítélte el az izraeli légitámadást, sőt nem is tért ki rá beszédében. Szíriát hibáztatta a feszültség kiéleződéséért. Szavai szerint Szíria a rossz oldalon áll a terrorizmussal vívott harcban, s fel kellene hagynia az olyan csoportok támogatásával, amelyek a haifaihoz hasonló terrorcselekményeket követnek el. „Nem szabad elfelejteni, hogy a szíriai terület elleni légitámadást megelőzte a haifai merénylet” – hangsúlyozta az amerikai diplomata. Végül kijelentette: az USA nem tartja szükségesnek egy újabb ENSZ-határozat elfogadását a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Viszont Emyr Jones Parry brit ENSZ-nagykövet azt mondta, Izrael nem engedheti meg magának, hogy jogos felháborodása olyan cselekedetekre ragadtassa, amelyek nem csak a békefolyamatot ássák alá, de Izrael érdekeinek is ártanak.

A háborús eszkaláció fenyegetésének, Ariel Saron izraeli miniszterelnök „előremenekülésének” tekinti a tegnapi szíriai és libanoni sajtó a vasárnapra virradóra egy Damaszkusz közelében lévő palesztin bázis elleni izraeli légitámadást. A Tisrin damaszkuszi kormánylap úgy véli, a szíriai haderőknek készen kell állniuk, hogy szembenézzenek egy eszkalációt kereső és terrorcselekményeket elkövető ellenséggel. Az al-Baasz vezércikke, amely összekapcsolja a hét végi eseményeket az 1973-as arab-izraeli háborúról való megemlékezéssel, leszögezi: Szíria megerősíti stratégiai választását egy nemzetközi határozatokon alapuló igazságos és globális béke mellett a „földet békéért” elv alapján. Egyúttal megállapítja: az izraeli légitámadás ismét azt mutatja, hogy Izrael folytatja agresszív politikáját. A bejrúti al-Kifah al-Arabi című, pánarab irányzatú lap szerint Ariel Saron izraeli kormányfő, hogy a palesztinok elől meneküljön, ráront Szíriára, s e stratégia célja az, hogy elszigetelje a korlátozott védelmi képességű Szíriát. Ez sikeres lehet a jelenlegi arab széthúzás állapotában – véli a lap. A libanoni keresztény ellenzék véleményét tükröző al-Anvar úgy látja, hogy „Saron elvesztette az eszét, mert a legutóbbi haifai öngyilkos merénylet lerombolta azt a védelmi falat, amellyel az izraeli kormányfő szavatolni akarta Izrael biztonságát”.

Ahmed Korei kijelölt palesztin miniszterelnök állt tegnap a válságkormány élére, amelynek létrehozásáról Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke döntött. Arafat vasárnap esti határozatával egy időben dekrétumot adott ki, amelyben rendkívüli állapotot hirdetett a palesztin területeken. Palesztin illetékesek szerint ezáltal lehetősége nyílik a palesztin kormánynak arra, hogy dekrétumokkal kormányozzon, a palesztin biztonsági szerveknek pedig arra, hogy letartóztassák a fegyveres csoportok egyes tagjait, és visszaszorítsanak olyan szervezeteket, mint a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád – jelentette az AFP. Korei közölte, hogy az új kormány körülbelül egy hónapig működhet ebben a formában, utána viszont beiktatását kell kérnie a palesztin parlamenttől. A kabinetben a belügyi tárcát Naszr Juszef kapta, míg a pénzügyeket és a külügyeket az eddigi miniszterek, Szalám Fajjád, illetve Nabíl Saat irányítják tovább.

Izrael nem reagált az új palesztin kormány kinevezésére, mivel tegnap volt a legnagyobb zsidó vallási ünnep, a jóm-kipúr, az engesztelés napja, amely idén egybeesett az 1973-as izraeli–arab háború kitörésével. A francia hírügynökség azonban megjegyezte, hogy izraeli illetékesek korábban többször is kijelentették: nem tárgyalnak olyan kormánnyal, amely Jasszer Arafat által manipulált bábokból áll. Ugyanakkor az említett illetékesek azt is sejtetni engedték, hogy Korei kormányát „aszerint ítélik meg, fel akarja-e számolni a terroristaszervezeteket, és képes-e rá”. Daúd Alzír, az Arafat vezette Fatah képviselője az AFP-nek azt hangoztatta, hogy a válságkormány sokat fog ártani a palesztin népnek, „sok lesz a letartóztatott, és szembefordulnak az Iszlám Dzsiháddal, valamint a Hamásszal”. Háled el-Bats, az Iszlám Dzsihád egyik magas rangú vezetője figyelmeztette a kormányt: olyan kabinetet akarnak, amely megvédi az intifádát és az ellenállást, ellenkező esetben nem támogatják.