Szíria állt a középpontban a müncheni biztonságpolitikai konferencia első napján

Ursula von der Leyen német védelmi miniszter a konferencia megnyitóján azt mondta, az Iszlám Állam kezére játszik az, hogy az Európai Unió képtelen összehangolt választ adni a menekülthullám problémájára. "A legmélyebb válság morális jellegű" - állapította meg a tárcavezető a konferenciát megnyitva. Úgy vélekedett, hogy gyengülni látszik a szolidaritás az EU tagországai között, hetven esztendő után elhomályosulni látszik az európai szabadságmodell, az európai értékeket pedig az idegengyűlölet és a nacionalizmus fenyegeti.

Ugyanakkor a német miniszter a szíriai újjáépítést támogató programot mutatott be. Ennek keretében a német hadsereg szíriai menekülteket képezne ki például kézműveseknek, műszerészeknek és logisztikai szakembereknek, hogy hazájuk újjáépítésében segítsenek a polgárháború befejeződése után - mondta von der Leyen. Amennyiben a békefolyamat eredményesnek bizonyul, illetve Damaszkuszban új kormányzat alakul, úgy Berlin kész arra, hogy Párizzsal közösen részt vegyen a szíriai hadsereg kiképzésében is. "Ez azonban még a távoli jövő" - fékezte a várakozásokat a miniszter.
    
Adel al-Dzsubeir, Szaúd-Arábia külügyminisztere a tanácskozáson azt mondta, hogy az Iszlám Állam csak akkor győzhető le, ha Bassár el-Aszad szíriai elnök távozik a hatalomból. Úgy vélte, hogy Aszad "a térség legerősebb mágneseként vonzza a szélsőségeseket és a terroristákat", eltávolítása döntő a stabilitás helyreállításában. "Ez a célunk, és el is fogjuk érni" - jelentette ki a szaúdi külügyminiszter, hozzátéve, hogy amíg nem következik be politikai változás Szíriában, addig az Iszlám Államot nem lehet legyőzni az országban.
    
II. Abdalláh jordániai király felszólalásában úgy vélte, hogy a nemzetközi közösségnek egyesítenie kell erőfeszítéseit a közös ellenséggel, a "globális dzsihadista terrorizmussal" szembeni küzdelemben, úgy kell cselekednie, mint egy "valóságos nemzetközi koalíciónak". Az uralkodó szerint a nemzetközi közösség tagjainak felül kell kerekedniük ellentéteiken, és az igazi közös ellenséggel szemben kellene összpontosítaniuk erőiket. Az Iszlám Állam ugyanis II. Abdalláh szerint egy globális fenyegetés részét képezi, mert az egész földkerekségen szítja az erőszakot.
    
Az első lépés II. Abdalláh szerint az, hogy véget vessenek Szíriában a kormány és a felkelőcsoportok közötti erőszakos cselekményeknek, hogy utat lehessen nyitni a "politikai megoldás" irányában, és a "globális fenyegetésre" lehessen koncentrálni. Ezután - tette hozzá - hozzá kellene látni más veszélyeztetett területek stabilizálásához, mint amilyen Irak vagy a Balkán. Abdalláh fontosnak nevezte, hogy diplomáciai téren "egy emberként lépjen fel" a nemzetközi közösség a szíriai polgárháború megoldása érdekében.
    
Haider al-Abádi iraki kormányfő a konferencián azt mondta, Bagdad célja, hogy az idei az Iszlám Állam létezésének az utolsó éve legyen Irakban. Abádi már szerdán Rómában is beszélt arról, hogy "Irakban nem akarunk nem iraki fegyvereseket látni. Év végére véget akarunk vetni az Iszlám Állam jelenlétének Irakban."
    
Abádi szerint az iraki biztonsági erők már több mint a felét visszafoglalták a dzsihadista szervezet által korábban uralt területeknek.
    
A biztonságpolitikai fórum megnyitása előtt, péntek hajnalban megállapodás született a szíriai ellenségeskedések leállításáról a Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (ISSG) Münchenben tartott külügyminiszteri értekezletén. A nagyhatalmak egy héten belül, fokozatosan akarják elérni a harcok leállítását az egész országban a kormányerők és az úgynevezett mérsékelt ellenzék fegyveresei között. Oroszország egyelőre nem fejezi be légi hadjáratát.
    
Jean-Yves le Drian francia védelmi miniszter ugyanakkor elmondta, hogy a tűzszünet csak akkor léphet életbe egy héten belül, ha Moszkva leállítja a Bassár el-Aszad elnök erőit támogató légicsapásokat.
    
A biztonságpolitika davosi fórumának is nevezett, péntektől vasárnapig tartó tanácskozáson rekordszámú résztvevővel, csaknem 30 állam-, illetve kormányfővel, több mint 70 védelmi miniszterrel és külügyminiszterrel, nemzetközi szervezetek - köztük a NATO-, a legtekintélyesebb nemzetközi civil szervezetek (egyebek mellett a Human Rights Watch, a Greenpeace és az Amnesty International) - vezetőivel és több tucat nagyvállalat vezetőjével vitatják meg a biztonságpolitika legégetőbb kérdéseit.