Szélsőjobboldali világképe volt a müncheni vérengzés elkövetőjének

Az elkövető a környezetében élők tanúvallomásai alapján megtiszteltetésként tartotta számon, hogy születésnapja egybeesik Adolf Hitler születésnapjával, és büszke volt arra, hogy irániként és németként "árja" - írta a FAZ, rámutatva, hogy az árja-kultusz szerint Irán az árják hazája.    Továbbá a 18 éves férfi gyűlölte a törököket és az arabokat, és a felsőbbrendűség érzése töltötte el velük szemben.     A nyomozók ezért abból a feltételezésből indulnak ki, hogy célzottan gyilkolhatott  külföldi származású embereket.     A német-iráni kettős állampolgár valamennyi áldozata bevándorló hátterű. Többnyire kiskorúakat lőtt agyon, köztük egy 15 éves magyar fiút.    A feltevés mellett szól, hogy sokkal több embert is megölhetett volna, mert 300 lövedék volt nála.     Tettét eddig politikai vonatkozások nélküli ámokfutásként sorolták be és pszichés betegségére, illetve a vele egykorú társaitól elszenvedett gyötrésre (mobbing) vezették vissza.    Az elkövető nem tartozott a müncheni szélsőjobboldali szubkultúrához. Azonban a szélsőjobboldali, rasszista beállítottságra utal egy, a vérengzés közben folytatott szóváltásról készített videofelvétel is, amelyen hallható, hogy szidalmazza a törököket és hangsúlyozza, hogy Németországban született és német.     A nyomozás során azt is megállapították, hogy a müncheni lövöldöző tudatosan a norvég Anders Behring Breivik vérengzésének ötödik évfordulójára időzítette tettét. A 77 halálos áldozatot követelő utoyai mészárlás és oslói pokolgépes robbantás szélsőjobboldali elkövetője volt a példaképe - írta a FAZ.