Szankciós listára tette az USA Rogán Antalt

Az SDN-lista (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) által fenntartott hivatalos szankciós lista. Azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek rajta, akiket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett. A listán, amely azon személyek neveit tartalmazza, akikkel tilos üzletelni, nem szerepel más magyar állampolgár.

A Telex többek között arra figyelmeztet, hogy mindez nagyjából két héttel a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump beiktatása előtt történik, akitől Budapest azt várja, hogy jelentősen javíthatja a két ország kapcsolatát.

Okok és következmények

Az ügyben azóta egy sajtóközlemény is megjelent, amelyben többek között az olvasható, hogy az OFAC január 7-én bejelentette, hogy szankciókat vezet be Rogán Antal, a magyar kormány egyik magas rangú tisztviselője ellen korrupciós tevékenységben való részvétele miatt. 

Az amerikai szankciók értelmében az Egyesült Államok területén vagy amerikai személyek birtokában lévő összes Rogán Antalhoz köthető vagyon zárolásra kerül, és az ilyen vagyontárgyakat jelenteni kell az OFAC-nak. Emellett minden olyan gazdasági társaság, amelyben Rogán közvetlenül vagy közvetve 50 százalékos vagy annál nagyobb tulajdonrésszel rendelkezik, szintén zárolásra kerül.

Az amerikai jogszabályok értelmében tilos minden tranzakció, amely a szankcionált személy vagyonához vagy érdekeltségeihez kapcsolódik, kivéve ha az OFAC külön engedélyt ad. Ez a tiltás vonatkozik minden olyan tranzakcióra, amely amerikai pénzintézeteken keresztül zajlik, illetve bármilyen amerikai érintettséggel bonyolított ügyletre.

A pénzintézetek és más szervezetek, amelyek Rogánnal vagy érdekeltségeivel kapcsolatba lépnek, szintén szankciókkal nézhetnek szembe – derül ki a közleményből, amely arra is kitér, hogy az Egyesült Államok célja, hogy kézzelfogható és jelentős következményeket szabjon ki azokra, akik súlyos emberi jogi visszaéléseket követnek el vagy korrupcióban vesznek részt, valamint hogy megvédje az Egyesült Államok pénzügyi rendszerét az ilyen személyek általi visszaélésektől.

A reakciók sem maradtak el

A fejleményekre a hír kirobbanása óta többen is reagáltak. 

Ez a bukott amerikai adminisztráció által Magyarországra küldött, innen azonban sikertelenül és dicstelenül távozó nagykövet személyes bosszúja Rogán Antallal szemben. Milyen jó, hogy néhány nap múlva már olyan emberek fogják vezetni az Egyesült Államokat, akik barátként és nem ellenségként tekintenek hazánkra

– írta ki a Facebookra kedd délután Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere.

Az amerikai nagykövet, David Pressman sajtótájékoztatóján elsősorban azt hangsúlyozta, hogy „Rogán Antal áll a középpontjában a magyarországi korrupció rendszerének”. Pressman egyúttal előre figyelmeztette a résztvevőket, hogy Rogán médiája azt fogja állítani, hogy az Egyesült Államok döntése a pártpolitikáról szól. Ő viszont azt mondta, hogy semmiképpen sem erről van szó, hanem arról a „korrupciós ökoszisztémáról”, aminek középpontjában Rogán áll.

Kisstílű és megalapozatlan

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely az MTI-nek értékelte a fejleményeket. Gulyás szerint mindez újabb bizonyítéka annak, hogy a leköszönő amerikai adminisztráció és nagykövet bosszút akar állni azért, mert Magyarország és a magyar kormány Donald Trumpot támogatta a választási kampányban, és a január 20-án hivatalba lépő amerikai elnök is minden más külföldi politikusnál többet hivatkozott pozitív példaként Orbán Viktorra, illetve Magyarország kormányára.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda válaszában azt közölte: „Ez a lépés a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja. Január 20. után az Amerikai Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Hivatalba lépésük után megtesszük a szükséges jogi lépéseket."

A történtek után az ellenzéki politikusok lemondást és választást követelnek.

„Rogán Antal mielőbbi büntetőjogi felelősségre vonása nem külföldi hatalmak feladata, hanem a magyar igazságszolgáltatás felelőssége” - írta Magyar Péter Rogán szankcionálásáról a Facebookon. A Tisza Párt elnöke szerint az utóbbi években példátlanul rossz kormányzás és súlyos pusztítás volt Magyarországon. Magyar azzal zárta posztját, hogy „előrehozott választásokra van szükség”.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke azt írta Facebook-bejegyzésében, „ha a titokminiszter Rogán korrupt, akkor nemcsak neki, hanem a kormánynak is mennie kell. Most.”

Rákerülni könnyebb a listára, mint lekerülni róla

Az SDN-listáról az Egyesült Államok külügyminisztériuma külön útmutatót készített, hogyan lehet onnan törölni valakit. Kiemelik, hogy a jogszabályokkal összhangban nem csak felkerülni lehet a listára, de le is lehet róla kerülni. Évente akár több személyt is eltávolítanak onnan, ugyanakkor a döntés alapos felülvizsgálaton alapul és egyedileg értékelik. 

A listára került személyeknek a Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalánál (OFAC) kell kérvényeznie, hogy lekerüljön onnan. Abban részletesen le kell írnia, hogy miért is kellene törölnie az OFAC-nak a listáról. Ehhez benyújthat bizonyítékokat, hogy a listázáshoz nem áll rendelkezésre elegendő alap, vagy hogy a listára helyezést eredményező körülmények már nem állnak fenn. Az OFAC ezútán 15 napon belül köteles válaszol, de ez csak az eljárás kezdete, az pedig, hogy meddig tart, nem tudható, mivel a hivatal még kérhet további információkat, tehet fel kérdéseket a listázottól.