Szakértő az ukrajnai nyelvtörvény eltörlésének gyakorlati következményeiről

A 2012 augusztusában hatályba lépett nyelvtörvény – hivatalos nevén a Nyelvpolitika alapjairól szóló törvény – azon közigazgatási egységek határain belül, amelyekben a lakosság legalább 10 százaléka anyanyelvének tekinti a  kisebbségi vagy regionális nyelvnek minősített nyelvek valamelyikét, lehetővé tette az anyanyelven történő minden szintű oktatást, a személyneveknek anyanyelven történő feltüntetését, a hivatalos ügyek anyanyelven történő intézését, a bíróságokon való anyanyelvhasználatot és előírta bármilyen nyelvi korlátozás tilalmát az írott és elektronikus médiában – mutatott rá a szakértő.    A kisebbségügyi szakértő szerint a törvény eltörlése Beregszászt és környékét – ahol a magyar nyelv már regionális nyelvi státust élvezett - csak a személyre szóló jogok (személyi igazolvány, iskolai bizonyítvány, bírósági nyelvhasználat) tekintetében érintik érzékenyen. Ugyanakkor a nem többségi területeken, ahol a kisebbségi nyelvet beszélők száma 10 és 50 százalék, gyakorlatilag teljes a jogfosztás, mivel a jelenleg hatályos egyéb törvények 50 százalék fölött teszik lehetővé az anyanyelv használatát.    "Véleményem szerint e parlamenti – jogtalan, a parlamenti ügyrend teljes be nem tartásával elfogadott - döntés jelentősen rontotta a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogait, és ezáltal sérti önérzetüket. Súlyosan terheli a forradalmi helyzet miatt így sem felhőtlen etnikumok közötti viszonyokat, és negatív üzenet a kisebbségek számára" – fogalmazott Tóth Mihály.    A nyelvtörvény eltörlésével a nyelvhasználatot jelenleg szabályozó többi jogszabályt ismertetve Tóth Mihály rámutatott az alkotmány vonatkozó rendelkezéseire, amely csak általánosságban szól az orosz és más kisebbségi nyelvek szabad használatáról és fejlődéséről.    A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának ratifikációjáról elfogadott törvény a nyelvhasználati jogokat a szakértő szerint jelentősen a magyar kisebbség által már évtizedek óta gyakorolt szint alatt határozza meg. Mérvadóak továbbá a nemzeti kisebbségek védelméről szóló európai keretegyezmény rendelkezései, amelyek általános jellegűek, és többek között a kisebbségek által jelenős számban lakott területeken teszik lehetővé a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát.