Szabadságot, de ne túl sokat?!

Brüsszelben ezrek tiltakoztak a szolgáltatások szabaddá tétele ellenČTK/AP-felvétel Egyébként a héten még semmi sem dől el, hiszen a parlamenti voksolás után a szöveg még visszakerül a tagországok kormányait képviselő miniszteri tanácshoz. Ott még szintén nagyon komoly vita várható a szabaddá tétel lehető legszélesebb körét előnyben részesítő tagországok (köztük a kelet-európai új tagállamok), valamint a több korlátozást megtartani kívánók csoportja között.

A Bolkestein-direktíva néven ismert tervezet azt a célt szolgálja, hogy az egységes uniós belső piacot a szolgáltatások területére is kiterjesszék, illetve az unióban biztosítsák a szolgáltatások szabad mozgását. Az irányelv majdnem minden szolgáltatásra vonatkozna a pénzügyi, távközlési és közlekedési szolgáltatásokat kivéve. Bizonyos közszolgáltatások esetében speciális elvek érvényesülnének, és az őszi szakbizottsági szavazás tanúsága szerint az EP az oktatást, az audiovizuális szektort és a szerencsejátékokat is kivenné a hatálya alól.

A most vitatott tervezet alapját eredetileg még az előző Európai Bizottság felelőse, Frits Bolkestein terjesztette be. Az irányelv elfogadását régóta halogatja az EU, mert a kevésbé liberális beállítottságú régebbi tagországok szerint a piacnyitás szociális dömpinghez vezethet, vagyis az lehet a következménye, hogy az alacsonyabb költséggel működő külföldi vállalkozók megjelennek egy-egy ország belső piacán, és az ottani rendelkezéseket megkerülve kiszorítják a helyi vállalkozókat a szolgáltatásokból. A jogszabály jóváhagyási folyamata tavaly tavasszal elakadt, miután a tagországok állam- és kormányfői márciusi brüsszeli találkozójukon az eredeti tervet elutasították, és átszerkesztésre visszautalták az Európai Bizottságnak.

A tervezet egyik nagy vitát kiváltó sarokpontja az úgynevezett származási ország elve, amely azt mondaná ki, hogy a szolgáltató tevékenységére a saját hazájának szabályai vonatkoznak, akármelyik tagországban szolgáltat is (bár csak azokban a részágazatokban, amelyek vonatkozó rendelkezéseinek uniós harmonizáltságát már megoldották). Ez az az elv, amely a vonakodók szerint leginkább segítené a szociális dömpinget, és a legfrissebb hírek szerint – egy EP-n belüli „nagykoalíciós” kompromisszum nyomán – a holnapi strasbourgi szavazással ki is kerülhet a szövegből.

Számos EU-tagország, köztük Szlovákia azt szeretné, ha a jogszabály mielőbb életbe lépne, hiszen az kedvező hatással lehet az uniós fő prioritások megvalósulására: a javuló foglalkoztatásra és a gazdasági növekedés fokozására. Nagy-Britannia, Hollandia, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Spanyolország külügyminisztere a napokban levélben sürgette az Európai Bizottságot az irányelv életbe lépésének ösztönzésére.

A jóváhagyási folyamat az EP-szavazással várhatóan túljut majd egy lépcsőn, ám a jelenlegi információk szerint ennek az az ára, hogy az eredeti tervezethez képest gyengül az irányelvvel biztosított szabadság mértéke. Az EP-tervezet a várható módosítás után például elvárja majd a tagállamoktól, hogy területükön biztosítsák a szabad hozzáférést a szolgáltatásokhoz, illetve azok szabad gyakorlását, ám számos alapon – egészségvédelem, környezetvédelem, közbiztonság, szociális biztonság címén – engedélyezi a szolgáltatás feltételekhez kötését. A szolgáltatókat is képviselő uniós cégszövetségek szerint a módosítások még a jelenlegihez képest is további piacvédelemre adnak lehetőséget egyes ágazatokban.

Nem árt visszautalni: az EP belső piaci szakbizottságában tavaly novemberben lefolytatott szavazáson mintegy 1600 módosító indítványról kellett szavazni. Az akkor 25 igen, 10 nem, 5 tartózkodás mellett elfogadott szöveg azonban az említett elemek esetében a holnapi plenáris voksoláson minden bizonnyal tovább és lényegileg is változik még.

A szlovák EP-tagok közül Zita Pleštinská (SDKÚ) azt nyilatkozta a SITA hírügynökségnek, az új tagországok nem értenek egyet azokkal a módosításokkal, amelyekben a két nagy parlamenti frakció – néppártiak és szocialisták – a múlt csütörtökön lényegében megegyezett. Szerinte e változások burkolt korlátozásokkal sújtják majd az új tagországok dolgozóit. Az új direktíva a származási ország elve helyett olyan feltételeket tartalmaz, mint a fogyasztó jogainak tiszteletben tartása és a szociális védelem. „Ezek nem definiálható kategóriák, s a német szervek például a szlovák festők és mázolók szolgáltatásait a nyelvismeret hiányára hivatkozva is elutasíthatnák majd.” Az irányelvek azoknak az országoknak kedveznek, amelyek eddig is attól féltek, hogy elárasztja őket az olcsó keleti munkaerő. A Franciaországban dolgozó szlovák alkalmazottakra a francia munkatörvénykönyv lesz érvényes. Egy holland liberális honatya, Toine Manders ehhez hozzáfűzte: „szlovák gépjárművezetői jogosítvánnyal is ki lehet utazni Nagy-Britanniába, de ott mindenképpen a balra hajts az érvényes”. (MTI, SITA)