Súlyos amerikai bírálat az Orbán-kormánynak

Budapest/New York/Brüsszel. A Népszabadság szerint antiszemitizmussal, a szomszédokkal szemben támasztott – nem területi – követelésekkel és a balkáni stabilitás megteremtésében játszható szerepének elmulasztásával vádolta meg Orbán Viktor kormányát egy amerikai biztonságpolitikai szakértő. Celeste Wallander a Foreign Affairs (Külügyek) című, tekintélyes folyóiratban úgy véli: Magyarországot, ha lenne rá mód, már kizárták volna a NATO-ból.

A New Yorkban megjelenő Foreign Affairs novemberi–decemberi számának nyitóírása a NATO-ból való kizárás mechanizmusának megteremtése mellett érvel. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) programigazgatója, Celeste Wallander elsősorban Magyarország példájával kívánja igazolni, hogy az atlanti szövetség bővítése nem éri el a várt eredményeket, ha az új tagokat a belépés után már semmi sem ösztönzi az elvárások betartására. A NATO-nak az újabb bővítési körről határozó prágai csúcstalálkozón szembe kell néznie a ténnyel: nincsenek eszközei arra, hogy az új tagokat további reformokra ösztönözze. Wallander idézi Keleti György korábbi honvédelmi minisztert, aki idén júniusban elismerte, hogy a csatlakozási tárgyalások során Magyarország sok mindent megígért, tudván, hogy ezeket később úgysem lehet számon kérni. Egy névtelenül nyilatkozó „vezető európai biztonságpolitikai személyiség” szerint „Magyarország elnyerte a legkiábrándítóbb új NATO-tag címét, pedig ezért verseny folyt”. A Népszabadság hozzáteszi: a Foreign Affairs cikkét nyilván nem Medgyessy Péter jövő heti amerikai hivatalos látogatása, hanem a három hét múlva esedékes prágai NATO-csúcs elé időzítették.

Simicskó István, az Orbán-kormány nemzetbiztonsági politikai államtitkára szerint „térben és időben eltévedt” az, aki az előző kormány antiszemitizmusáról ír, illetve arról, hogy az Orbán-kabinet idején Magyarország nem megfelelően teljesítette NATO-vállalásait. Leszögezte: minden alapot nélkülöz, hogy az Orbán-kabinetnek bármi köze lett volna az antiszemitizmushoz, illetve, hogy ez a jelenség működése idején felerősödött volna. Utalt arra, az előző ciklusban komoly törekvések történtek azért, hogy az antiszemitizmus háttérbe szoruljon.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter viszont csütörtökön az MTI-nek azt nyilatkozta, Magyarország az elmúlt négy esztendő során távolabb került a NATO-tól, mint valaha is volt, éppen ezért a mostani vezetésnek e területen komoly teendői vannak, hiszen az ország részt kíván vállalni a nemzetközi közösség feladataiból. Juhász közölte: külföldi útjai során komoly kritikai észrevételeket kapott a Magyar Honvédséget illetően, ezekről az Országgyűlés honvédelmi és a külügyi bizottságát is tájékoztatta. Hangsúlyozta: a NATO-ban nincs olyan, hogy kizárás, a politikai partnerek egymás tevékenységét figyelik, képességeiket pedig a többi tagország felajánlásaihoz igazítva próbálják meghatározni. (NOL, MTI)

A NATO nem osztogat bizonyítványt

Brüsszel. Yves Brodeur, a NATO-főtitkár szóvivője szerint a Foreign Affairs-ben megjelent írás kizárólag a szerző véleményét tükrözi. A NATO alapelve, hogy a tagországok nem bírálják egymást a nyilvánosság előtt, és a brüsszeli központ sem oszt senkinek „bizonyítványt”. „A NATO-ban nincs ilyen minősítő eljárás vagy mechanizmus. A dolog így számomra értelmezhetetlen” – szögezte le Brodeur. (m)