Spanyolország

Spanyolország a művészetek, a kultúra, a zene, az építészet, a bikaviadalok és az óriási fiesták hazája. Portugáliával együtt 1986-ban vált az Európai Unió tagállamává. Az ország területe Franciaország után a második legnagyobb az EU-ban, népessége majdnem 40 millió. Spanyolország az Ibériai-félszigeten fekszik, ahol találunk sivatagot, mocsarakat, óriási hegyeket, nagy folyókat, termékeny síkságokat.

Az Európa és Afrika közötti keresztúton fekvő Ibéria-félsziget mindig célpontja volt a hódító törzseknek és civilizációknak. Krisztus előtt a 3. században érkeztek ide a rómaiak, de kétszáz évig tartott a félsziget leigázása. Fokozatosan elfogadták a római törvényeket, nyelvet és szokásokat. 409-ben a római Hispániát elfoglalták a germán törzsek csapatai, és 419-re létrehozták a vizigót királyságot. 714-re a muzulmán seregek elfoglalták a teljes félszigetet, kivéve Észak-Spanyolország hegyi térségeit. Dél-Spanyolország muzulmán uralma - amelyet a spanyolok Al-Andalusnak neveznek – majdnem 800 éven át tartott. Ez időszak alatt virágzottak a művészetek és a tudományok, új terményeket honosítottak meg és mezőgazdasági technológiákat vezettek be. A 13. század végére Castilla és Aragon tartományok a keresztény Spanyolország két fő hatalmasságaként emelkedtek ki, és 1469-ben ezt a két királyságot egyesítette Izabelnek, Castilla hercegnőjének Fernandóval, az aragon trónörökössel kötött házassága. Katolikus főnemesekként egyesítették az egész Spanyolországo, és lefektették az aranykor alapjait. 1478-ban létrehozták a hírhedt kegyetlen spanyol inkvizíciót, melynek több ezer zsidó és más nem-keresztény esett áldozatául. Kolumbusz 1492-es nagy fölfedezését követően Spanyolország hatalmas birodalommá fejlődött. Arany és ezüst áramlott a spanyol államkincstárba Mexikóból és Peruból, mivel a gyarmatosítók területeket foglaltak el Kubától kezdve Bolíviáig. Az 1898-as spanyol-amerikai háború előre jelezte a spanyol birodalom végét. A 1939-ig tartó polgárháborúban, amelyben több mint 35 000 spanyol halt meg, a Franco által vezetett nacionalisták vették át a hatalmat. Franco 35 éven át tartó diktatúrája a gazdasági blokádok következtében elszigetelte Spanyolországot, kizárta a NATO-ból és az ENSZ-ből, illetve hanyatlott az ország gazdasági is. Csak az 1950-es évek elején a turizmus növekedése és az USA-val kötött szerződés eredményeként következett be kedvező változás. Az 1970-es évekre Spanyolország Európa leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált. Franco 1975-ben halt meg, ám előtte kinevezte utódjának Juan Carlost, XIII. Alfonso unokáját. Juan Carlos trónra kerülésével Spanyolország átlépett a diktatúrából a demokráciába. Jelenleg az országban a baszk függetlenségért küzdő ETA szeparatista militáns csoport szervezte terrortámadások okozzák a legtöbb gondot. Az ETA terrortámadásainak 30 év alatt 800 ember esett áldozatául, 1998 szeptemberében pedig tűzszünetet hirdetett meg. A leghíresebb spanyol ételek a paella, a gazpacho és a chorizo, de az sem csaló?ik, aki valamilyen sültet, levest, halat vagy babételt kóstol meg. Az étkezések időpontja jelentősen eltér az itthonitól, 14-16 óra között ebédelnek és 22-23 óra között vacsoráznak. (nu.hu)