Sólyom László minden magyarnak boldog új évet kívánt

A magyar köztársasági elnök szerint országa megérett a megújulásra, és a 2010-es választási év alkalmat kínál a politikában és a közügyekben is az újrakezdésre. Sólyom László a Magyar Televízióban péntek délelőtt elhangzott újévi beszédében úgy vélte, a változás szükségességét mindenki érzi.

Az államfő szerint a magyar társadalom megbékélése nem választható el az újrakezdéstől. Mint fogalmazott, az új helyzetben új hangvételű kormányzásra, s új típusú ellenzékiségre van szükség, Magyarország békességét csak új alapokon lehet elérni és megteremteni.
Arra is figyelmeztetett azonban, hogy bár a politika része, sőt szükséges alkotórésze az újrakezdésnek, mégis csalódni fog az, aki az újat, s az ahhoz képzelt jót csakis kívülről, a politikától várja. Emlékeztetett arra, hogy az 1990-es évek elején sokan azt képzelték, hogy a rendszerváltás önmagában meghozza a nyugati életszínvonalat, de ennek keserves kiábrándulás lett a vége.
Sólyom László szerint a választás nagy esély, ám csupán a kezdet, hiszen a lényege a változtatás lehetősége, ezért is nyújt reményt. Az, hogy a remények beteljesednek-e, a folytatáskor válik majd el - fűzte hozzá.
Az államfő - felidézve négy évvel korábban elmondott újévi beszédét, és az azóta eltelt időszakot - azt mondta, mára sok tapasztalattal gazdagabbak lettünk, megéreztük, hogy választási döntésünknek súlya van, és olyan következményekkel jár, amelyek a négyéves ciklusnál tovább érnek.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi évek országos szavazásai, így például a népszavazás, az európai parlamenti választások, jelentős politikai változásokat indítottak el. Sólyom László szerint tehát felelőssége teljes tudatában kell döntenie minden választópolgárnak arról, kinek ad felhatalmazást.
A köztársasági elnök szerint az állammal szembeni elvárások és a feladatok ma világosak, ezek közé tartozik "a közbiztonság, a törvényes rend garantálása, a gazdaság olyan szabályozása, hogy biztonságosan fejlődjön és adjon munkát, a szegénység enyhítése, az ország tekintélyének helyreállítása a világban".
Az államfő ugyanakkor arra is rámutatott, hogy olyan szükséges változások is vannak, amelyeket semmilyen kormány nem tud az emberek közreműködése nélkül végigvinni. Ezek között említette a korrupció visszaszorítását. Úgy látja, a korrupció megszüntetéséhez az állam legszigorúbb fellépése mellett az is kell, hogy a "korruptság szégyenét az emberek többsége le akarja vetni".
Mint fogalmazott, korrupcióban fuldoklik ma az ország, és ez teszi tönkre a gazdaságban a tisztességes versenyt, az intézményekben pedig a tisztességes működést.
"Joggal háborítanak fel mindenkit a százmilliós és milliárdos kifizetések - de a mindennapok kis korrupciója, a visszacsorgatott megbízási százalékok, a hatósági engedélyért adott és kapott pénzek is méregként hatnak" - mondta az államfő.
Sólyom László a hagyományos újévi beszédében a családok és az iskolák együttműködését is szorgalmazta. Azt hangoztatta, hogy az iskolaügy, amely szeritnte nemzetünk jövőjének kulcsa, csakis akkor tud megújulni, ha az iskolák és tanárok támogatása nemzeti üggyé válik, és ha "mind azon vagyunk, hogy az iskola olyan közösségként működjön, amely biztos értékekre, tisztességre nevel".
A köztársasági elnök szólt arról is, hogy a magyar nyelv, a magyar kultúra, történelmünk és magyarságtudatunk öröksége közös kincse minden magyarnak határoktól és állampolgárságtól függetlenül.
Sólyom László beszéde végén, a Himnuszt idézve, az Isten áldd meg a magyart szavakkal búcsúzott és kívánt boldog új esztendőt "mindenkinek az országban és minden magyarnak".