Sólyom: a kulturális nemzetek léte tény, független az állampolgárságtól

Sólyom László emlékeztetett: a bizottság eredeti célja a kelet-európai új demokráciák segítése volt, de Nyugat-Európával ma már éppen annyit foglalkozik. Előzőleg, az ünnepségen angol nyelven mondott díszbeszédében hosszan méltatta az Európa Tanács tanácsadó testületeként 1990-ben létrehozott testület tevékenységét. Kitért arra, hogy a bizottság szerepe a kommunista diktatúráktól megszabadult országok demokratikus átmenetének kezdeti támogatása után mára az európai alkotmányozás közös hagyományainak fejlesztésévé bővült, a létszámában is gyarapodott testület globális befolyással bíró intézménnyé nőtte ki magát. Az ünnepség más résztvevői - köztük Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke és Thorbjorn Jaglan, az Európa Tanács főtitkára - hasonló szellemben méltatták a testületet.
A magyar államfő nyilatkozatában hozzátette: vannak olyan nagyon aktuális témák, mint a kisebbségek, s Magyarország számára most fontos, hogy Európába bevigye a kulturális nemzet és a politikai nemzet - vagyis az államok - megkülönbözetését.
"Azt hiszem, hogy ez megoldás lehet azokra a problémákra, amelyek Európát már száz éve feszítik, és úgy néz ki, hogy most elsősorban déli szomszédainknál, akik hasonló szituációba kerültek - igen nagy népességük került a határokon kívül - megértés mutatkozik" - mondta.
Kitért arra, hogy Nyugat-Európában, ha kisebbségről van szó, most elsősorban az őket érintő bevándorlókra gondolnak, akik más kultúrát képviselnek, nem őshonosak, nem élnek ott évszázadok óta. "Nem képesek megérteni, hogy Európa keleti felén őshonos kisebbségek vannak, akik fölött a határok mozognak, de ők ott laknak hosszú ideje" - fűzte hozzá. Sólyom László szerint azt is hangsúlyozni kellett, hogy Nyugat-Európában éppen így megvannak az őshonos kisebbségi problémák.
"Ez olyan európai probléma, amelyet megpróbáltak megoldani a XIX. században azzal, hogy kierőszakoltak homogén nemzetállamokat. Volt ahol sikerült - Franciaországban mindenkit beolvasztottak -, nálunk nem sikerült, de nem is kell hogy sikerüljön. Európának számolnia kell azzal, hogy meg kell oldania ezt a problémát" - mondta.
Sólyom László előzőleg, az ünnepségen hangsúlyozta, a kulturális nemzetek létezése tény, független az országhatártól, az állampolgárságtól. A kulturális nemzet azon tagjai, akik más országban élnek, nem akarnak határváltoztatást, nem akarnak egyesülni a kulturális nemzet más részeivel, vagy az anyaországgal; lojális állampolgárai annak az országnak, ahol élnek, de fenn akarják tartani a kulturális összekötő erőt a kulturális nemzet egészével.
Hangsúlyozta azt is, hogy a kulturális nemzet koncepciójának elfogadása minden bizonnyal hozzájárulna az európai stabilitáshoz. Úgy vélte, jogilag e nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elismerésére lenne szükség - a minimum a kulturális autonómia intézményeinek létrehozása lehetne -, valamint arra, hogy az őshonos kisebbségek zavartalanul kapcsolatot tarthassanak az anyaországgal.
A Velencei Bizottság fontos hozzájárulása ehhez az anyaország és az őshonos nemzeti kisebbség koncepciójának bevezetése, európai elfogadtatása volt, a testület tisztázta a vele járó jogokat - tette hozzá, megemlítve a testület e témakörrel foglalkozó több állásfoglalását is.
Sólyom Lászlónak, aki éveken át maga is a Velencei Bizottság tagja volt, az ünnepségen kitüntetéssel ismerték el az érdemeit.