SIPRI: nem valószínű, hogy Moszkva nukleáris fegyvert vetne be

„Nem hiszem, hogy a válság nukleáris háborúba torkollna” – szögezte le Dan Smith, ám hangsúlyozta, hogy ameddig léteznek atomfegyverek, erre mindig lesz egy halvány esély, ami viszont katasztrófához vezetne.

Smith nem értett egyet azzal az állítással, hogy az országok nukleáris arzenáljai a nemzetközi stabilitást szolgálnák, és úgy vélte, hogy azok csak növelik az egymással szembeni gyanakvást és a bizonytalanságot.

Úgy vélte, Moszkva biztonsági koncepciója azon alapul, hogy a határain kívüli térségekben is igényt tart bizonyos hatalomra és befolyásra. „Putyin számára az az ideális, ha e szomszédos államok együttműködőek, mint Fehéroroszország, nem pedig problémásak, mint Georgia” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a Kreml Kijevet az utóbbi kategóriába sorolja, ugyanakkor szeretné elérni, hogy Ukrajna megbízható biztonsági ütközőzónaként tudjon működni Oroszország és a Nyugat között.

Az Ukrajna elleni orosz katonai fellépést Vlagyimir Putyin csütörtök reggel „önvédelemnek” nevezte az Oroszország elleni „fenyegetésekkel” és „a jelenleginél is nagyobb csapással” szemben. Mint mondta, Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved Moszkva ellenében.

A SPIRI utolsó, tavaly júniusban közzétett jelentése szerint a világ kilenc atomhatalma által birtokolt 13 080 atomfegyver közül Oroszország birtokában több mint 6255 volt, míg az Egyesült Államok a jelentés szerint ekkor 5550 nukleáris robbanófejjel rendelkezett.

Dan Smith szerint az 1950-es évek elején vívott koreai háború óta nem állt elő ilyen veszélyes helyzet, mint most. A kubai rakétaválság idején is szembeszegültek ugyan egymással a két szuperhatalom haderői, de a jelenlegi helyzetben már tényleges háborúra került sor, és szemben a korábbi válságokkal ezúttal „nehezen látni, mi lehetne ennek a válságnak a diplomáciai megoldása” – fejtette ki a SIPRI igazgatója.