Schüssel másként látja

Prága/Bécs. A Beneš-dekrétumok részletes szakértői elemzéséből kitűnik, hogy azok nincsenek, és nem is lehetnek ellentétben az EU jogrendjével – állította tegnap Prágában Pavel Telička, a cseh külügyminiszter első helyettese, Csehország uniós főtárgyalója. Leszögezte, hogy az elemzés eredményei alapján a cseh külügyminisztérium „bizonyos lépések“ megtételére készül. Ezeket azonban nem volt hajlandó részletezni, mert mint megjegyezte, a tárca vezetésének még jóvá kell őket hagynia, Jan Kavan külügyminiszter azonban ezekben a napokban külföldön van. Telička annyit árult el, hogy Prága a dekrétumok kapcsán „részletesebb tájékoztatást” készít az Európai Parlament képviselői számára, szombaton már tárgyalt erről Elmar Brokkal, az EP külügyi bizottságának vezetőjével, aki megígérte segítségét ez ügyben. „Megdöbbentő, hogy az EP egyes német vagy osztrák képviselői mennyire tájékozatlanok a Beneš-dekrétumok ügyében“ – jelentette ki a cseh diplomata.

Wolfgang Schüssel osztrák kancellár a barcelonai EU-csúcson a Beneš-dekrétumokról is beszélt Günter Verheugennel, az EU bővítési biztosával, s erről nyilatkozott a Kuriernak. Schüssel leszögezte: a holnap Európájában nem lehetnek érvényben diszkriminatív rendelkezések. Prágának meg kell tennie a felszabadító lépést még az uniós csatlakozás előtt. A kérdésre, hogy Verheugen Európai Parlamentben tett kijelentései félreértést tükröznek-e, Schüssel a következőket mondta: „Erősen támogatom Verheugen kijelentéseit, amelyek szerint a Beneš-dekrétumok úgynevezett átvezető törvényeit – a tulajdon visszaállításáról szóló 1991-es törvény – az EU bizottsága és az Európai Parlament megvizsgálja abból a szempontból, hogy tartalmaz-e diszkrimináló elemeket, s szintén vizsgálja, hogy alkalmazzák-e ezeket a jogszabályokat. Lehetetlen, hogy a holnap Európájában diszkrimináló jogszabályok létezzenek, amelyek továbbra is hatályban vannak.” (m)