Schröder provokációja

A találkozó első, kormányközi konferenciaként zajló részében a jövőre csatlakozó tíz ország a jelenlegi tagállamokkal teljesen egyenrangú félként vett részt, míg az Európai Tanács ülésén ezúttal is „aktív megfigyelői” minőségben lehetnek jelen. Az Európai Tanács értekezletén az európai gazdasági növekedés újjáélesztésére kidolgozott programok, valamint a közös bevándorlási és menekültügyi politika kérdései álltak a középpontban. Az előbbi témát a tanács délutáni első munkaülésén tárgyalták, a gazdasági és pénzügyminiszterek részvételével. Mint előzetesen kiszivárgott, az állam- és kormányfők az ülés utáni munkavacsorán folytattak először vitát arról, hogyan illeszkedhet majd az unió közös kül- és biztonságpolitikája az alkotmányos szerződésbe. Külön munkavacsorán találkoztak a külügyminiszterek, akik a legfontosabb nemzetközi válsággócokkal kapcsolatos fejleményeket tekintették át, a középpontban a Közel-Kelettel, Irakkal és Iránnal.

Egy újabb EU-csúcsértekezlet öszszehívásának lehetőségét vetette fel Silvio Berlusconi olasz kormányfő, az EU soros elnöke a szervezet jövendő alkotmányos szerződésének ügyében, ezzel is jelezve, hogy a jelenlegi álláspontok még elég meszsze állnak egymástól. Berlusconi az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, Javier Solanával folytatott megbeszélése után újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy talán szükség lesz egy ilyen találkozó megszervezésére, s időpontként november közepe adódna. Hozzátette: egy rövid, nem hivatalos munkatalálkozóra gondol, amely mindössze egy délutánt és az azt követő estét venné igénybe, s amely előkészítené a kérdéskörrel foglalkozó kormányközi konferencia (IGC) november végi, római külügyminiszteri szintű ülését. A cél az lenne, hogy az állam- és kormányfők megadják azokat az útmutatásokat, amelyek alapján a külügyminiszterek a december közepi, rendes EU-csúcsértekezletre végleges szövegtervezetet terjeszthetnének be az alkotmányos szerződés ügyében. A jelek szerint az olasz EU-elnökség szeretné felgyorsítani az eddig elég meddőnek tűnő viták menetét. Berlusconi ugyanis a kiszivárgott hírek szerint a felkéri majd a többi résztvevőt: jelöljék meg azt a maximum 2-3 pontot, amelyet szerintük a legfontosabb lenne megváltoztatni az alkotmányos szerződés elkészült tervezetében. „Ezután az olasz EU-elnökség kétoldalú megbeszéléseket folytat majd az egyes országokkal, s összeállítja a javaslatok teljes csomagját” – szögezte le Berlusconi, hozzátéve, hogy ezt a csomagot lehetne majd az állam- és kormányfők novemberi csúcsértekezlete elé terjeszteni.

Ami a tegnap kezdődött brüsszeli csúcsot illeti: diplomaták szerint itt még aligha lesz érdemi előrelépés az alkotmányos szerződés ügyében, ugyanis Spanyolországnak, Lengyelországnak és az EU számos jelenlegi, no meg jövőre csatlakozó kisebb tagállamának komoly ellenvetései vannak a konvent által kidolgozott tervezet egyes pontjaival szemben. A vita egyelőre leginkább a minősített többségű döntéshozatal számítási rendszeréről és az Európai Bizottság összetételéről folyik. Ez utóbbi elnöke, Romano Prodi az olasz kormányfőhöz intézett szerda esti levelében arra kérte Berlusconit, hogy minél előbb terjesszen elő kompromisszumos javaslatokat.

Az Európai Néppárt (EPP) egyik vezetője a kisebb EU-tagállamok elleni provokációnak nevezte, hogy Gerhard Schröder német kancellár és Joschka Fischer külügyminiszter nem lesz jelen az EU-csúcs második napján, azaz a mai megbeszéléseken. Hans-Gert Pöttering szerint ez Németország uniós partnereinek példa nélküli semmibe vétele. A német kormány szóvivője ugyanis szerdán megerősítette: a kancellár Jacques Chirac francia államfőt kérte fel, hogy Németországot is képviselje a csúcs pénteki napján. Ő és Fischer azért kívánnak korábban távozni, hogy részt vehessenek a kancellár szociális reformprogramjáról a Bundestagban tartandó kulcsfontosságú szavazáson. Diplomáciai körök is meglepőnek, példa nélkül valónak minősítették, hogy a németeket a csúcson a franciák fogják képviselni. „A kancellár azt kockáztatja, hogy megfosztja Németországot cselekvőképességétől az Európa-politikai színtéren” – szögezte le Pöttering, akit ez az eljárás „az üres székek politikájára” emlékeztetett. Az utalás arra a nevezetes epizódra vonatkozott, amikor 1965-ben Franciaország fél éven át bojkottálta a közösségi intézmények munkájában való részvételt, mert nem fogadták el a közös agrárpolitika módosítására tett javaslatait. A néppárti képviselő szerint Schröder eljárása nemcsak Németországnak árt, de a kisebb EU-tagországokat is provokálja. „A szavazati súlyok elosztásáról folytatott jelenlegi vita hátterén súlyos következményekkel járó reflexeket válthat ki a kisebb tagállamokból, ha ilyen szembetűnően mutatkozik meg, hogyan alakítanak tömörüléseket a nagyobb tagországok” – hangsúlyozta.