Romániai elnökválasztás – ÖSSZEFOGLALÓ

Az országos választási iroda által közölt részeredmények szerint Johannis az addig összesített voksok 54,50, Ponta pedig 45,49 százalékát szerezte meg. A romániai elnökválasztás második fordulójában a szavazók 64,10 százaléka járult az urnákhoz. A legalacsonyabb arányú részvétel a magyarlakta térségekben volt: Hargita megyében a jogosultak 47,8, Kovászna megyében 49,9, Szatmár megyében 53 százaléka szavazott. Klaus Johannis a két magyar többségű megyében aratta a legmagasabb arányú győzelmet: Hargita és Kovászna megyében is a voksok csaknem 80 százalékát szerezte meg.    Az 55 éves Klaus Johannis honlapján közzétett rövid életrajzában szerény körülmények között élő erdélyi szász család sarjaként mutatkozik be. Bár szülei - sok tízezer nemzettársukkal együtt - 1990-ben kitelepültek Németországba, Klaus Johannis nem akart elköltözni szülőföldjéről. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett fizikatanári diplomát 1983-ban, néhány évig vidéken, majd Nagyszeben német tannyelvű főgimnáziumában tanított. Később tanfelügyelő, majd főtanfelügyelő lett. 2000-ben a Romániai Németek Demokrata Fóruma (FDGR) jelöltjeként választották meg szülővárosa, Nagyszeben polgármesterévé.    Johannis vezetése alatt a város látványos fejlődésnek indult, a városházán egymásnak adták a kilincset a külföldi befektetők, Nagyszeben 2007-ben Európa kulturális fővárosa lett. Johannis azóta háromszor "újrázott" 70 százalék fölötti szavazataránnyal.    Megválasztása utáni első sajtótájékoztatóján Klaus Johannis kijelentette, mindenkinek le kell vonnia a következtetéseket a választásokból. A választási törvény módosítását kérte, hogy ne fordulhasson elő többé a vasárnapihoz hasonló helyzet, amikor külföldön több ezer román állampolgár nem tudott élni szavazati jogával.     A parlamenttől azt kérte, mielőbb utasítsa el a korrupt politikusoknak kedvező amnesztiatörvény tervezetét, és tegye lehetővé valamennyi törvényhozó esetében, hogy az igazságszolgáltatás vizsgálódhasson ellenük. Kijelentette: folytatni fogja a román külpolitika alappilléreit jelentő stratégiai partnerségi kapcsolatokat, így az Egyesült Államokkal való együttműködést, és erősíteni fogja Romániának a NATO-ban és az Európai Unióban elfoglalt helyét és szerepét.    A versenyben alulmaradt Victor Ponta bejelentette, nem mond le miniszterelnöki tisztéről, amíg a koalíciós partnerek támogatását élvezi. Azt ígérte, kedden a kormánytöbbség napirendre tűzi a parlamentben és elutasítja az ellenzék által bírált amnesztiatervezetet, ugyanakkor kiadja az igazságszolgáltatásnak a korrupcióval gyanúsított törvényhozókat.    Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta, kisebbségi kérdésekben nem sokat remél Klaus Johannistól. „Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia egy modell-ország, amelyben a kisebbségi kérdés megoldott, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak” - jelentette ki Kelemen Hunor. Megjegyezte azonban, hogy ha Klaus Johannis kiegyensúlyozott elnök lesz, és nem akarja uralni a parlamentet és a kormányt, ha keresni fogja a konszenzusos megoldásokat, akkor sikeres elnöki mandátum elé nézhet. Kelemen Hunor úgy értékelte, fontos üzenet a megválasztott elnök számára, hogy a magyarok 75-80 százaléka rá szavazott. „A választók bizonyítottak. A következő időszakban a labda az ő térfelén van, most neki kell bizonyítania” - tette hozzá.     Az RMDSZ elnöke úgy vélte, jól döntöttek, amikor azt mondták a magyar választóknak, hogy mindenki szavazzon a belátása szerint. Az sem ingatja meg szerinte az RMDSZ és választói közötti bizalmat, hogy pár nappal a választások második fordulója előtt Calin Popescu Tariceanuval, Victor Ponta miniszterelnök-jelöltjével vett részt székelyföldi körúton.     Kelemen Hunor a következő napok kérdésének tekintette, hogy folytatódik-e a közös kormányzás a Victor Ponta vezette Szociáldemokrata Párttal (PSD). Hozzátette, bármilyen döntés előtt ki kell elemezni a választási eredményt, „meg kell érteni, ami történt”.     Az RMDSZ ellenzékeként működő Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Magyar Polgári Párt (MPP) , valamint a Székelyföld autonómiájáért küzdő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is közleményben gratulált Johannisnak. Az EMNP történelmi jelentőségűnek tartotta, hogy az 1989-es rendszerváltás óta először lehet erdélyi elnöke Romániának. Mindkét párt bírálta az RMDSZ-t melyről úgy vélték, burkolt kampányt folytatott Victor Ponta mellett. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs úgy értékelte, új korszak kezdődhet a magyar-román viszonyban, mely a kölcsönös tiszteletre, az alapvető emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartására, Magyarország és Románia közötti hosszú távú bizalomra épülhet.     Az MTI által megszólaltatott elemzők úgy vélték, a román politikai elitből való kiábrándultság vezetett Klaus Johannis váratlan győzelméhez. Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint Johannis sikerét németsége is segítette, hiszen a románok a németeket egy modernizációs hierarchiában maguk fölött látják.     Bakk Miklós politológus a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára szerint az eredmény azt jelzi, hogy a külföldön élő románoknak a családi kapcsolatokon keresztül jóval nagyobb befolyása van a romániai közvéleményre, mint ahogy ezt eddig gondolták.