Remélnek a palesztinok

Ciszjordánia palesztin lakossága hangos ünnepeléssel fogadta, hogy az izraeli hadsereg vasárnap megkezdte fontos katonai úttorlaszok lebontását Rámalláh közelében. Az izraeli rádió szerint az izraeli kormány tagjai vasárnap 14:9 arányban adtak felhatalmazást a palesztin szélsőségesek szabadon bocsátására, egyfajta bizalomerősítő intézkedésként a palesztinok irányában Ariel Saron kormányfő washingtoni tárgyalásai előtt. Avi Pazner szóvivő kijelentette, a lépéssel Mahmúd Abbász palesztin kormányfő helyzetét kívánja erősíteni az izraeli kormány. Nabil Amr palesztin tájékoztatási miniszter is üdvözölte az izraeli döntést, mondván: „reméljük, hogy további, izraeli börtönökben raboskodó palesztin foglyok elengedésének leszünk még tanúi”. Mohamed al-Hindi, az Iszlám Dzsihád egyik vezetője azonban porhintést emlegetett, és kijelentette: mozgalma a lépést nem tekinti kezdeményezésnek az izraeli kormány részéről. A palesztinok az izraeli fogságban lévő mintegy 7700 palesztin fogoly többségének elengedését követelik. Izrael korábban kizárta, hogy az iszlám szélsőséges csoportok, mint a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád tagjai köztük legyenek. Ugyanakkor Izraelben már pénteken több bizalomerősítő intézkedést hoztak a békefolyamat előmozdítása érdekében. Ariel Saron ma kezdi meg tárgyalásait Washingtonban, s holnap találkozik George Bush amerikai elnökkel. Bush pénteken Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnökkel találkozott az amerikai fővárosban. Ezeket a tárgyalásokat tegnap pozitívan értékelte Nabíl Amr palesztin tájékoztatási miniszter, hozzátéve: Abbásznak a washingtoni tárgyalások után nem lehet problémája sem a palesztin törvényhozás, sem a palesztin nép előtt. A kormányfőnek Nabíl Amr szerint „kizárólag Izraellel van problémája, amiért az nem teljesíti a nemzetközi útiterv előírásait”. Korábbi bejelentés szerint Washingtonból való hazatérése után a Abbásznak a palesztin parlamentben bizalmi szavazással kell szembenéznie. Létfontosságú volt ezért számára, hogy az USA-ból ne távozzon üres kézzel.

Mint ismeretes, az útitervet saját víziójának tekintő George Bush közös célnak nevezte az önálló és demokratikus palesztin állam megteremtését, s ennek kapcsán azt, hogy Izrael és a remények szerint 2005-re megalakuló palesztin állam békésen és biztonságban létezzen egymás mellett. Bush fontosnak nevezte a palesztinok életkörülményeinek javítását, megerősítve, hogy Washington 20 millió dolláros gyorssegélyt nyújt a Palesztin Hatóságnak. Egyben bejelentette, hogy első ízben közös amerikai–palesztin gazdasági fejlesztési bizottságot hoznak létre. A testület legfontosabb feladata azoknak a javaslatoknak a kidolgozása lesz, amelyek a palesztin gazdaság fellendítését célozzák.