<p>Kettős mércét, a keleti tagállamokkal szembeni előítéletet emlegetett egyes nyugati országok részéről a jogállamiság megítélése és a sajtószabadság területén Viviane Reding szerdán, egy brüsszeli panelbeszélgetésen. </p>
Reding: kettős mérce?
Brüsszel/Stockholm |
Azokat az információkat hozta fel példaként, amelyek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett titkos adatgyűjtésről a brit sajtóban kiszivárogtak. Az alapjogokért és igazságügyi kérdésekért felelős luxemburgi biztos elmondta, hogy tapasztalata szerint ha egy keleti tagállamban nyomást gyakorolnak egy újságíróra, akkor a német, a brit, a francia, a svéd és a finn külügyminiszter izgatott lesz, és a bizottság beavatkozását kéri, az Európai Parlament azonnal plenáris vitát kezdeményez és határozati javaslatot készít, amelyben elítéli a történteket. "Ezek a miniszterek és képviselők egyetlen egyszer sem telefonáltak, amikor (David) Mirandát letartóztatták a londoni repülőtéren három héttel ezelőtt, vagy amikor a The Guardiannek meg kellett semmisítenie bizonyos bizonyítékokat a brit kormány kérésére" - jelentette ki Reding, aki egyúttal arra is rámutatott, hogy az európai Bizottságnak nem szabad belesétálnia a "Kelet-ellenes" előítéletek csapdájába a jogállamiságról folyó vitákban. David Miranda a The Guardian egyik újságírójának, Glenn Greenwaldnak az élettársa. Greenwald volt az, aki a baloldali brit lapban feltárta az Edward Snowden által kiszivárogtatott, az NSA által végzett titkos adatgyűjtés részleteit. Mirandát augusztusban a terrorizmus elleni brit törvényre hivatkozva több órára feltartóztatták a rendőrök a londoni Heathrow reptéren. Kihallgatták, elkobozták számítógépét, mobiltelefonját, digitális fényképezőgépét és memóriakártyáit. Mirandának fel kellett fednie az elektronikus postafiókjához és a közösségi oldalakhoz használt jelszavait is. Később pedig arra is fény derült: a brit kormány heteken át nyomást gyakorolt a The Guardianre, hogy adja át vagy semmisítse meg azokat az adathordozókat, amelyeken a kiszivárogtatásból származó információk voltak. A megsemmisítést végül a lap főszerkesztője szerint a GCHQ brit titkosszolgálat ügynökei személyesen felügyelték. Alan Rusbridger szerint ez volt az egyik legbizarrabb pillanat a The Guardian hosszú történetében. Több ezren tüntettek Stockholmban Obama látogatásakorAz amerikai hatóságok által folytatott titkos adatgyűjtés miatt tüntettek több ezren szerda este Stockholmban, Barack Obama amerikai elnök látogatása alkalmából. A demonstráción több különböző szervezet - köztük a Szeptember 4-e nevű baloldali hálózat - tagjai vettek részt, de egységben, több kilométeres sorban, transzparenseket magasba tartva vonultak a városközpontba, arra a térre, ahol a parlamenti képviselők és a pártok irodáinak zöme van. "Mi mindannyian Edward Snowdenek vagyunk" - volt olvasható a Kalózpárt transzparensén, utalva az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottjára, aki felfedte az NSA adatgyűjtő tevékenységét. "Le az Egyesült Államok imperializmusával" - skandálták radikális baloldaliak. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet tagjai "El a kezekkel Szíriától", "Ne legyen háború Szíria ellen" jelmondatok alatt vonultak. Több szíriai egyesület is tüntetett, legalább az egyik a várható amerikai katonai beavatkozás ellen, de volt olyan csoport is, amely a Bassár el-Aszad vezette szíriai hatalom megdöntéséért. A rendőrség többször közbelépett, hogy az ellentétes ideológiájú csoportok között ne legyen összetűzés. A demonstrálók közül sokan csalódottságuknak adtak hangot a jelenlegi amerikai vezetés miatt, mert úgy vélik, hogy Obama az őt megelőző amerikai elnök, George W. Bush háborús politikáját kezdi másolni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.