Rafahban tisztogat az izraeli hadsereg

Gáza/Jeruzsálem. Folytatódott tegnap az izraeli hadsereg rafahi akciója. Ismét tucatnyi harckocsi és földgyalu hatolt be a Gázai övezet és Egyiptom határánál fekvő város menekülttáborába. Az izraeli hadsereg megerősítette: az akció a pénteken kezdődött háromnapos művelet folytatása, amelynek célja a palesztinok által fegyvercsempészésre használt alagutak felderítése. Izraeli katonai források szerint a hadsereg mintegy 30 házat rombolt le – palesztinok 100 ház lerombolásáról számoltak be –, továbbá három alagutat találtak, amelyeket felrobbantottak. További tíz alagút azonban továbbra is működik. Az izraeli hadsereg szerint a palesztinok ezeken az alagutakon keresztül olyan fegyvereket, légvédelmi és más rakétákat próbálnak meg becsempészni, amelyekkel izraeli településeket támadhatnának a Gázai övezetből. Egy korábbi izraeli behatoláskor Rafahban kitört tűzpárbajban nyolc palesztin, közöttük két gyermek vesztette életét.

Az izraeli hadsereg elrendelte 15 őrizetben lévő palesztin kiutasítását Ciszjordániából a Gázai övezetbe. Móse Kaplinszki tábornok, a Ciszjordániát magában foglaló központi katonai körzet parancsnoka által kiadott közlemény szerint a kiutasított és elszállításra váró palesztinok ugyan nem vettek részt terrorcselekményekben, vér nem tapad kezükhöz, de segítették a szélsőséges elemeket a terrorakciók végrehajtásában. Az érintett ciszjordániai palesztinok először egy a Gázai övezetben lévő izraeli táborba kerülnek. Kiszabadulásuk után nem térhetnek viszsza a családjukhoz Ciszjordániába.

Feltételes támogatásáról biztosította Jasszer Arafat palesztin elnök és Simon Peresz izraeli ellenzéki vezető tegnap az izraeli és palesztin közéleti személyiségek által kidolgozott jelképes béketervet. A béketerv hírügynökségi jelentések szerint a Jordán nyugati partvidékét és a Gázai övezetet szinte teljes egészében a majdani palesztin állam fennhatósága alá rendelné, Jeruzsálemet pedig megosztaná Izrael és a palesztin állam között, de meggátolná, hogy palesztin menekültek nagy számban térjenek vissza Izrael jelenlegi területére. Arafat azt hangoztatta: a palesztin álláspont az, hogy nem kívánnak meggátolni egyetlen olyan kísérletet sem, amellyel elérhetnék a „bátrak békéjét”. A palesztin elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dokumentum nem számít hivatalos béketervnek.

Simon Peresz izraeli ellenzéki vezető, volt miniszterelnök úgy vélekedett: a terv több olyan elemet is tartalmaz, amelyek révén jó kiindulási alapként szolgálhatna a béketárgyalások felújításához. Ha a palesztinok valóban lemondanak a menekültek hazatérési jogáról és elismerik Izraelt a zsidók hazájaként, nincs semmi gond a béketervvel és tárgyalási alap lehet – hangoztatta.

A palesztin menekültek érdekeit képviselő szervezetek és izraeli kormányzati tisztségviselők viszont mind hevesebben bírálják a tervet. Az egyik ilyen palesztin szervezet vezetője aláhúzta: ez a megállapodás veszélyes, és kudarcba fullad minden olyan egyezmény, amely nem foglalja magában a menekültek hazatérési jogát. Ehud Olmert izraeli miniszterelnök-helyettes pedig azzal vádolta a tárgyalásokon részt vett izraeli személyiségeket, hogy a hivatalos izraeli kormányállásponttal szembeszegülve „úgynevezett békemegállapodást írtak alá egy külföldi entitás hivatalos képviselőivel”. Felrótta azt is, hogy a tervezet értelmében Izrael egyoldalú engedményeket tenne, de nem kapna érte semmit cserébe, még a palesztin menekültek hazatérési jogáról való egyértelmű lemondást sem.

A nem hivatalos béketervet félszáz egykori izraeli és palesztin kormányzati tisztségviselő, veterán béketárgyaló és politikus háromnapos jordániai tárgyalások eredményeként a múlt hét végén dolgozta ki, svájci kezdeményezésre. Az általuk genfi megállapodásnak nevezett 50 oldalas tervezetet november 4-én, Jicchak Rabin volt izraeli kormányfő meggyilkolásának 8. évfordulóján tervezik aláírni.