Putyin elnök könnyedén és nyíltan hazudott

Moszkva. Máig nincs válasz a Dubrovka-színházbeli tavalyi túszdráma fő kérdésére, arra, hogy miért kellett olyan sok embernek meghalnia a különleges erők túszszabadítási akciójában – állapította meg az NTV orosz televízió tegnap, a túszdráma évfordulóján. Az egész világot megrázó esemény kivizsgálását a moszkvai ügyészség az évfordulóra ígérte, a nyomozás azonban nem fejeződött be, várhatóan 2004. február 24-én zárják le. A legfrissebb adatok szerint tavaly október 23-án a Dubrovka színházban 40 csecsen fegyveres 912 embert ejtett túszul, köztük 62 külföldit. A támadók az épület felrobbantásával fenyegetőztek, és az orosz csapatok csecsenföldi kivonását követelték. Három napig tartó patthelyzet után, a merénylőknek ígért tárgyalások nélkül a biztonsági erők megrohamozták az épületet. Összesen 170-en haltak meg: 130 túsz és az összes túszejtő. A moszkvai ügyészség szerint 5 túszt a terroristák megöltek, 125-en pedig „a terroristák fellépése következtében” haltak meg, kiszáradás, krónikus betegségek következtében, vagy azért, mert az épületben kellett maradniuk. A biztonsági erők a 40 terroristát, 21 férfit és 19 nőt „megsemmisítették”. Elemzők szerint azonban a túszok többségével a kommandósok által bevetett, máig vitatott összetételű altatógáz végzett. E gáz összetételét hivatalosan sosem közölték. A The Moscow Times című orosz napilap túlélőkre hivatkozva írta: a gáz nem kábította el az összes túszejtőt, az épületbe hatoló különleges erők tűzharcot is folytattak velük. A csecsenek nem robbantották fel a színházat, holott megvolt erre a lehetőségük. A lap szerint hazugság volt, hogy a biztonsági erők azért támadták meg az épületet, mert a csecsenek megkezdték a túszok kivégzését. Az összes túsz a gáz bevetése után vesztette életét. (A gáz a lap értesülése szerint egy külön erre az alkalomra összeállított 12 komponensű anyag, a heroinnál 50-szer erősebb hatású kábítószer volt.) A túszejtők nyilvánvalóan csak fenyegetőztek a mészárlással, de szigorú parancsot kaptak arra, hogy ne öljenek meg túszokat. A The Moscow Times szerint a Kreml súlyos politikai döntést hozott: a megaláztatásnak és a gyengeség látszatának elkerülésére – meg sem kísérelve az egyeztetést – meg kell semmisíteni a terroristákat, s e tekintetben az akcióban esetleg meghaló túszok élete másodlagos kérdés volt. A grani.ru internetes hírportál szerint Vlagyimir Putyin elnök könnyedén és nyíltan hazudott, amikor amerikai útja előtt tengerentúli újságíróknak adott interjújában szeptember 20-án azt mondta, hogy a színházat megrohamozó egységek az egészségre ártalmatlan gázt vetettek be. A volt túszok és a károsultak máig harcolnak a moszkvai és az orosz hatóságokkal azért, hogy kártérítést kapjanak az őket ért veszteségért.

Norvégia nem volt hajlandó közvetíteni

Oslo. Norvégia elismerte: a túszdráma idején elutasította a csecsen lázadók azon kérését, hogy közvetítsen a helyzet békés megoldása érdekében. Oslo segítségét – csupán néhány órával azelőtt, hogy az orosz különleges alakulatok megrohamozták az épületet – egy olyan csecsen kérte, aki telefonkapcsolatban állt a színházba behatolt lázadókkal. Karsten Klepsvik külügyi szóvivő szerint ezért a döntésért Jan Petersen külügyminiszter utólag magára vállalta a felelősséget. (MTI)