Politikai kérdések a davosi tanácskozás napirendjén

Mintegy 40 állam- és kormányfő csatlakozik az öt kontinensről érkezett vállalatvezetőkhöz az ötnapos konferencián. Összesen 2600 küldöttség érkezik a világ száz országából.

A biztonságra ötezer rendőr és katona, valamint - ahogy a korábbi években is - az osztrák légierő négy vadászgépe ügyel. Davos körül 46 kilométeres sugarú körben repülési tilalmi övezetet létesítettek.

Megjelent többek között az új tunéziai kormány miniszterelnöke - aki támogatást kért az észak-afrikai országnak a rendszerváltás utáni újjáépítéséhez - és a burmai kormány képviselője is. Részt vesz a tanácskozáson a német, a francia és az amerikai pénzügyminiszter, ugyanakkor Kína csak alacsony szinten képviseli magát. Ott lesz Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezére, Robert Zollick, a Világbank első embere, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Pascal Lamy, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) főigazgatója.

A tanácskozást Angela Merkel német kancellár nyitotta meg. A legnagyobb európai gazdaság első emberének beszédét ezúttal is nagy várakozás övezte. Merkel kijelentette többek között, hogy Európában hiányoznak a politikai struktúrák az euró megfelelő működtetéséhez.

A kurrens témák - ahogy Klaus Schwab, a davosi fórum alapítója fogalmazott, "a kapitalizmus jelenlegi rendszerének válsága", továbbá az európai adósságválság, a világgazdaság egyensúlyhiánya - mellett néhány aktuális politikai kérdés is szerepel a tanácskozás napirendjén.

Vitát rendeztek például a demokratikus berendezkedésről. Az ezen részt vevő vezetők egyetértettek: a nyugati típusú demokrácia továbbra is érvényes modell a világ számára, és ez mindaddig így marad, amíg bevonja a társadalom minden szeletét, és központi tételének tartja a szociális egyenlőséget.

A "humán tőke jövője" című vitában William Lacy Swing, a nemzetközi migrációs szervezet vezetője rámutatott: tartani lehet attól, hogy a gazdaság lassulása felkorbácsolja a bevándorlás-ellenes indulatokat azokban a nyugati országokban, ahol idén választásokat tartanak.

A davosi fórumon résztvevő politikusok és gazdasági szereplők egyetértettek abban: nemzetközi együttműködésre van szükség az internetes bűnözés ellen. A hackerek többé nem elszigetelt egyének, hanem jól szervezett hálózatok, miközben sok országban még nincs büntetőjogi paragrafus az ilyen cselekményekkel szemben, és hiányoznak az ilyen támadások kivédéséhez szükséges eszközök - mondta Davosban Jurij Fedotov, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) vezetője.   

Csütörtökön Simon Peresz izraeli államfő és Szalám Fajjád palesztin miniszterelnök vitatkozott az izraeli-palesztin békemegállapodás esélyeiről, pénteken pedig Ehud Barak izraeli védelmi miniszter sürgetett még szigorúbb szankciókat Irán ellen. Szavai szerint a világnak gyorsan kell cselekednie, hogy megállítsa Iránt, még mielőtt elér arra a pontra, amikor már egy "sebészeti" pontosságú katonai csapással sem lehet megakadályozni, hogy az iszlám köztársaság atomfegyverre tegyen szert. Teherán azt állítja, atomprogramja békés célú, és nem hajlandó lemondani az önálló urándúsítás jogáról.

Szóba került Davosban egy másik forró közel-keleti téma, Szíria ügye is. Az ENSZ főtitkára felszólította a közép-európai idő szerint pénteken késő este összeült Biztonsági Tanácsot, hogy legyen egységes az arab országban zajló konfliktus ügyében. "Sok ember halt meg az utcákon, mert demokráciát, szabadságot és méltóságot követelt" - mondta Ban Ki Mun az "arab tavasz" eseményeire utalva. "Meg kell ragadnunk ezt a pillanatot. Segítenünk kell ezeket az embereket, hiszen olyan hosszú időn át elnyomásban éltek" - mondta. Az ENSZ-főtitkár felszólította az arab országok vezetőit, "őszintén" figyeljenek oda polgáraik óhajaira. Ban Ki Mun kitért az iráni atomprogram ügyére is. Mint mondta, az iszlám köztársaságnak be kell tartania az ENSZ BT határozatait, neki kell meggyőzően bizonyítania, hogy atomprogramja nem fegyverkezési célú.

Egy nyilatkozat erejéig az örmény népirtás ügye is megjelent a tanácskozáson. Ali Babacan török miniszterelnök-helyettes  Davosban a Bloombergnek nyilatkozva elmondta: a francia üzletemberek zavarban vannak a hétfőn a francia szenátusban elfogadott új törvény miatt, amely büntetni rendeli az örmény népirtás tagadását. "A franciák nagyon zavarban voltak, mert ők is tudják, hogy a törvény nem felel meg a nemzetközi jognak, sem a francia alkotmánynak, sem az európai jogi közmegegyezésnek" - fogalmazott Babacan.

A török kormány igen hevesen reagált a francia törvény elfogadására. A hivatalos török álláspont szerint nem nevezhető népirtásnak, ami 1915-től, az Oszmán Birodalom végnapjaiban az örmény lakossággal történt.