Pénteken indul az EP tényfeltáró missziója a Vajdaságba

A Vajdaságban élő nemzeti kisebbségekkel szembeni bánásmód általános helyzetét, a nemzeti kisebbségek tagjait sújtó incidensek idején kialakult helyzet javítására tett erőfeszítéseket, illetve az utóbbiakkal kapcsolatos belgrádi vállalások teljesítését kívánja egyebek között vizsgálni az a tényfeltáró küldöttség, amely magyar kezdeményezésre pénteken indul a Vajdaságba és Belgrádba az Európai Parlamentből (EP) – derül ki abból az interjúból, amelyet a küldöttség egyik tagja, az osztrák Johannes Swoboda Brüsszelben adott az MTI-nek. A tényfeltáró delegáció indításáról szeptemberben döntött az EP plenáris ülése az ottani magyarok és más kisebbségek tagjai elleni erőszakos kilengések miatt.

A küldöttség január 28-án indul, és három napot tölt a Vajdaságban, illetve Belgrádban, ahol találkozik a jogsértések magyar, szerb és más nemzetiségű áldozataival, a helyi magyar és horvát közösség képviselőivel, a belgrádi hatóságokkal, az emberi jogi és civil szervezetek képviselőivel is.

Az ötfős bizottságot a néppárti Doris Pack, az EP–délszláv vegyes bizottság elnöke vezeti, tagjai között a szocialista Swoboda mellett a szlovén liberális Jelko Kacin, valamint két magyar képviselő, Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) és Hegyi Gyula (MSZP) kapott helyet.

Swoboda úgy vélte, a széles körű felkészülésnek köszönhetően „a megfelelő kérdéseket“ tudják feltenni a Vajdaságban. Rámutatott: a tisztánlátás érdekében nem elég az incidensek utáni közvetlen reakciókat számba venni, az általános atmoszférát és klímát kell felderíteni. Johannes Swoboda nagyon fontosnak tartotta annak hangsúlyozását, hogy pártatlan és objektív küldöttségről van szó. Ennek alátámasztására szolgált szerinte a delegáció összetétele és a felkészülésre fordított hosszabb idő is. Swoboda megérti a magyar kollégák esetleges türelmetlenségét, de úgy vélte, mivel nem csak néhány kiemelt szempont alapján vizsgálódnak, hanem az általános helyzetet kívánják felmérni, időbe telt a küldetés előkészítése. Emellett azért sem baj, hogy kivártak, mert most már látszania kell annak is, milyen lépések történtek a helyszínen a további incidensek megelőzésének érdekében, a szerb kormány komolyan veszi-e, hogy meg akarja akadályozni az újabb incidenseket – mutatott rá Swoboda.

Meg kell azt is vizsgálni, történtek-e újabb incidensek, amelyek a sorozatosság gyanúját vetik fel, illetve nem áll-e fenn újabbak bekövetkezésének veszélye. Azt is megnézik például, milyen hatást váltott ki az incidensek szempontjából szerb radikális önkormányzati vezetők megválasztása a térség érintett településein. Minden felet meg kívánnak hallgatni az incidensekben érintett nemzetiségek képviselőitől kezdve a politikusokig és a rendőrségig. Mindenekelőtt azt kell kideríteni, hogy szisztematikus jellegű megkülönböztetésről van szó, vagy egymástól lényegében független, elszórt incidensekről.

Azt is vizsgálják, vannak-e politikai csoportok, amelyek a háttérből biztatják a huligánokat, vagy saját céljaikra kihasználják azok cselekedeteit. Felmérik azt is – fejtette ki Swoboda –, hogy lehet-e az incidensek utáni helyzetet egy új, közös program kezdeteként hasznosítani, amely a Vajdaságban a kisebbségek közti modern együttműködéshez vezetne. Szerbiának is lehetőséget ad a küldöttség arra, hogy megmutassa, támogatja a kisebbségeket, és új lendületet ad az együttműködésnek a Vajdaságban – magyarázta Swoboda. (MTI)