Pártot alapítanának a csehországi romák

Čeněk Růžička, roma aktivista a hírportált arról tájékoztatta, hogy a párt neve ADAJ.CZ lenne, ami roma nyelven azt jelenti "ITT". A pártalapításhoz szükséges ezer aláírás gyűjtését rövidesen megkezdik, s azt szeretnék, ha az ADAJ.CZ még az idén hivatalosan is bejegyzésre kerülne.

"A párt legfőbb igyekezete az első időkben az lesz, hogy javítsa a romák és a többségi lakosság viszonyát, illetve tompítsa, s ha lehet megakadályozza a konfliktusokat" - jelentette ki Růžička, aki a roma holokauszt áldozatai kárpótlására alakult bizottság elnöke.

"Egy roma párt megalakítását már hosszabb ideje mérlegeljük. Az észak-csehországi események a folyamatot felgyorsították. Úgy látjuk, hogy problémáinkat magunknak kell megoldanunk" - mondta újságíróknak az aktivista.

Az ADAJ.CZ elsősorban azokban a régiókban kíván tevékenykedni, amelyekben nagyszámú roma él, tehát az Észak-csehországi, a Morva-sziléziai, az Olmützi és a Libereci régióban. "Ha valahol konfliktus alakul ki a romák és a többségi lakosság között, természetesen azonnal közbelépnénk" - fejtette ki Růžička.

Hozzátette: "Már kiszemeltünk néhány roma személyiséget, aki bírja a romák jelentős részének bizalmát. Neveket most nem érdemes mondani. Tudjuk, hogy sok konfliktussal járó, nagyon felelős és sziszifuszi munkára vállalkozunk" - nyilatkozta Růžička.

Csehországban a 2001-es népszámláláskor alig 11 ezer ember vallotta magát roma nemzetiségűnek, nem hivatalos kimutatások szerint azonban a csehországi romák száma meghaladja a 250 ezret. Sok helyen majdnem száz százalékos a roma munkanélküliség, és a családok egyetlen hivatalos jövedelmét a szociális támogatások jelentik. Egy felmérés kimutatta, hogy a romák mintegy 40 százaléka a cseh városok mellett kialakul roma telepeken, gettókban él.

A gettók nagyobbik része az utóbbi tíz évben jött létre. "Nagy szerepet játszott ebben a lakóházak privatizációja és a vagyoni kárpótlás, az, hogy a többségi lakosság, amelynek anyagi helyzete javul, egyre kevésbé kíván közösködni a romákkal. Nem igen látok lehetőséget arra, hogy ezt a folyamatot megállítsuk" - véli Ivan Gabal szociológus. Valamelyest reményt ad, hogy Prága erre a célra pénzt és támogatást kaphat az Európai Uniótól. A cseh kormány már bejelentette, hogy megpróbálja a pénzeket megszerezni, konkrét programokkal azonban adós.

"Még a legkedvezőbb esetben is legalább 30-40 évre lesz szükség a probléma felszámolásához" - vélekedett Gabal. Megjegyezte: a kormányzatnak egyelőre nincs elképzelése a gondok megoldására, s nagy kérdés, hogyan fogadják majd az elképzeléseket maguk a romák.

Szociológusok, politológusok és ismert roma aktivisták körében is megoszlanak a vélemények arról, sikeres lehet-e a pártalapítás, illetve a roma párt tevékenysége. A kilencvenes évek első felében már működött egy roma párt - Roma Polgári Kezdeményezés - de mérsékelt sikerrel. Létrejöttek más roma pártok is, de azok nagyon kérészéletűek voltak.