Öt és fél évvel a tűzvész után megnyílt az újjáépített párizsi Notre-Dame

notre-dame

Öt és fél évvel a 2019. április 15-i tűzvész után szombaton ünnepélyesen megnyitották az újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyházat.

Az ünnepi szertartáson mintegy negyven állam- és kormányfő vett részt, közöttük Emmanuel Macron francia elnök és Donald Trump megválasztott amerikai elnök.

A székesegyház kapui 19 óra 20 perckor nyíltak meg, miután Laurent Ulrich, Párizs érseke pásztorbotjával háromszor hármat kopogtatott jelképesen. Mindhárom kopogtatásra a Maitrise de Notre-Dame zeneiskola kórusai egy-egy zsoltárral válaszoltak. A harmadik kopogtatás és zsoltár után megnyílt a kapu.

A szertartáson részt vevők hosszas ovációval ünnepelték a tűzoltókat és az építőket.

Emmanuel Macron beszédében „háláját fejezte ki a francia nemzetnek a Notre-Dame újjáépítéséért.

„Újra felfedeztük, hogy mire képesek a nagy nemzetek: megvalósítani a lehetetlent” - mondta az elnök a székesegyházban tartott beszédében.

„A végső fellángolást, az akaratot, a reménység fokát választottuk. (...) És ahhoz, hogy mindezt megvalósíthassuk, páratlan testvériséget” – tette hozzá.

„Meg kell őriznünk kincsként a törékenységnek, az alázatnak és az akaratnak ezt a tanulságát, nem szabad elfelednünk, mennyit érünk mindannyian és mennyire elválaszthatatlan mindnyájunk munkájától ennek a székesegyháznak a nagysága” – mondta végezetül Emmanuel Macron.

A székesegyházban felolvasott, Laurent Ulrich érsekhez intézett üzenetében Ferenc pápa azt kérte, hogy „fogadják nagylelkűen és ingyen” a Notre-Dame látogatóinak óriási tömegét. A katolikus egyházfő elhárította a meghívást a ceremóniára.

Az öt évvel korábbi „rettenetes tűzvészre" emlékeztetve a pápa hangsúlyozta, „mennyire összeszorultak a szíveink a veszély láttán, hogy megsemmisülhet a hit és a keresztény építészet remekműve, nemzeti történelmük évszázados tanúja”.

„Ma a szomorúság és a gyász helyet ad az örömnek, az ünnepnek és a dicséretnek” – tette hozzá Ferenc pápa, tisztelegve a számos ipartestület figyelemre méltó munkája és a tűzoltók bátorsága előtt.

„E bámulatos templom újjászületése legyen látnoki jele a franciaországi egyház megújulásának” – tette hozzá a katolikus egyházfő.

A szertartáson megszólaltatták a híres orgonát is, amelyet a pusztító tűzvész során, a tetőszerkezet borításának megolvadása következtében mérgező por lepett be. A nyolcezer sípot, amelyek közül a legkisebbek ceruza nagyságúak, a legnagyobbak pedig több mint tíz méter magasak, fáradságos munkával tisztították meg és hangolták újra.

A szertartás előtt röviddel megszólaltak a székesegyház harangjai, és Emmanuel Macron a katedrális előtti téren fogadta a megnyitási szertartásra érkező vendégeket, közöttük állam- és kormányfőket, koronás főket és fontos személyiségeket.

Érkezésekor Donald Trump kezet fogott Vilmos brit herceggel, valamint több állam és kormányfővel. A leendő amerikai elnök az első sorban foglalt helyet Emmanuel Macron mellett.

A szertartáson jelen volt Elon Musk amerikai milliárdos, Trump közeli tanácsadója, valamint Giorgia Meloni olasz kormányfő, továbbá Francois Hollande és Nicolas Sarkozy volt francia elnökök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A 860 éves középkori építményt gondosan helyreállították, új huszártornyot és boltozatot kapott, támpillérei és vízköpői visszanyerték régi szépségüket, a fehér kő és az aranyozott díszítések ismét fényesen csillognak.

A helyreállításban szakértők ezrei – ácsok, kőművesek, festettüvegművészek – vettek részt erőltetett tempóban, hagyományos módszereket alkalmazva a restauráláshoz, a javításhoz, illetve az elpusztult vagy megrongálódott részek pótlásához.

A látogatók a Notre-Dame honlapján foglalhatnak ingyenes jegyet a székesegyházba, szombaton azonban az összes foglalható jegy elkelt. Csoportok a jövő évtől látogathatják a székesegyházat, február 1-jétől zarándokok, június 9-től pedig turisták idegenvezetővel. A katolikus egyház szakértői évente 15 millió látogatóra számítanak.

A székesegyház alapkövét 1163-ban rakták le, az építkezés majd száz évig tartott, a 17. és a 18. században nagyobb helyreállításokat végeztek az épületen. A katedrálist Victor Hugo tette Párizs jelképévé 1831-ben megjelent regénye témájául választva.

A helyreállításhoz annyi adomány gyűlt össze (több mint 840 millió euró Macron hivatala szerint), hogy további beruházásokat is végezhetnek az építményben.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?