Összeurópai fegyverkezés jön

Berlin. Nincs előrelépés a menekültek tagállamok közöt-ti elosztásának ügyében, de az európai uniós külső határok védelmével kapcsolatban „nagyon nagy az egyetértés” – mondta Angela Merkel német kancellár az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek véget ért tanácskozása után.

Az Emmanuel Macron francia államfővel közösen tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a menekültek elosztásáról tovább kell beszélni, mert fontos kérdés, és érinti a tagállamok közötti szolidaritás ügyét. Azonban a csúcstalálkozón nem fordítottak sok időt erre, mert világos volt, hogy nem lehet előrelépni. A következő soros uniós elnök, Észtország és a többi balti állam példája azt mutatja, hogy kelet-európai országokban is van hajlandóság a szolidaritásra. Jó lenne, ha valamennyi tagállamot ez a hozzáállás jellemezné – mondta a kancellár. Jelezte, továbbra is napirenden kell tartani az ügyet. „Nem fogom abbahagyni, továbbra is beszélni fogok erről” – húzta alá Merkel.

Az Európai Unió és Líbia közös elkötelezettségét szorgalmazta a migráció megfékezésére Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök. Az olasz ellenzék bejelentette, hogy kormányra kerülve leállítja a menedékkérők befogadását. Hangsúlyozta, Olaszország célja az észak-afrikai országból induló migrációs áramlat megfékezése, ehhez viszont meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a líbiai hatóságok minél jobban képesek legyenek államuk területének ellenőrzésére, valamint az embercsempészekkel szembeni fellépésre. Az olasz kormányfő hozzátette, az EU részéről gazdasági és politikai döntésekre van szükség.

Összehangolt védelem

Történelmi lépés az Európai Unió védelmi dimenziójának erősítése, amelyről az uniós állam- és kormányfők találkozóján döntés született – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte, az ülésen megállapodtak abban, hogy összehangolják és megerősítik az uniós tagországok védelmi együttműködését. Juncker hozzátette: az Európát fenyegető biztonsági kihívások miatt elkerülhetetlen egy közös védelmi alap létrehozása, ennek tervét az Európai Bizottság még június folyamán előterjeszti. Hangsúlyozta, hogy össze kell hangolni az uniós tagországok katonai kapacitásait, mivel Európában számos védelmi rendszer működik párhuzamosan, eltérő típusú és hatékonyságú katonai eszközök állnak rendelkezésre. A védelemre szánt kiadások hatékonysága alacsony, azok jelentős része a kutatásra irányul, alig marad forrás a védelem gyakorlati eszközeire – tette hozzá.

Szétforgácsolt haderők

A védelmi programhoz tartozhat egy gyors reagálású kisebb EU-hadtest készenlétbe helyezése is, de alapvetően nem egy európai hadsereg lesz ebből, hanem inkább egy fegyverkezési program. Az Európai Bizottság az alábbi adatokkal harangozta be a megállapodást: Az EU-s országok 178 féle fegyverrendszert használnak, az USA hadserege csak 30-at. Az uniós tagok 17 féle tankot használnak, az USA hadserege csak 1-et. Az EU-s országok 29-féle hadihajót használnak, az USA hadserege csak 4-et. Az EU-s államok 20 féle harci repülőt használnak, az USA hadserege csak 6-ot. Ebből az következik, hogy az európai fegyvergyártás pazarló, tele van párhuzamosságokkal, ráadásul közös akciók esetén nagyon nehéz összehangolni ennyiféle rendszert, hiszen a katonák országonként teljesen más technikára vannak kiképezve.

Nyeregben a franciák

Az uniós fegyverkezés igényét jelentősen felgyorsította, hogy Donald Trump nem hajlandó kimondani, hogy mindenáron megvédi az európai NATO-tagokat. A választási kampánya idején azt mondta, hogy szerinte nem érdemel védelmet az az ország, amelyik nem költ eleget a saját hadseregére, e kijelentését máig nem vonta vissza. A másik ok, ami segítette a döntést, hogy a britek nem akarták soha, hogy az EU katonai jelleget öltsön. Most, hogy kilépőben vannak, a francia és német ambíciók szabad utat kaptak. A brexit azt is jelenti, hamarosan már csak egy EU-tag marad a világ legfontosabb ügyeiben dönteni hivatott ENSZ Biztonsági Tanácsban, és már csak egy EU-tag marad, akinek atombombája van. Franciaország ezáltal katonai és diplomáciai szempontból is jelentősen felértékelődött az EU-ban. Ebben a helyzetben komoly francia és német igény van arra, hogy erősítsék hadseregeiket, és ezt összekötik az EU erősítésével, illetve azt is remélhetik, hogy az EU-nak fizetett tagdíjuk egy részét visszaforgathatják majd katonai célokra. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy 2020-tól évente 1,5 milliárd euró menjen erre a célra.

Az uniós vezetők biztonságról és védelemről szóló lépéseket fogadtak el, amelyben a terrorizmus elleni küzdelem jegyében arról határoztak, hogy közösen veszik fel a harcot az online radikalizálódás terjedésével szemben, összehangolják az erőszakos szélsőségek megelőzésére irányuló munkát, fellépnek a terrorizmus finanszírozása ellen, és megosztják a nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti információkat. Véleményük szerint lehetővé kell tenni a terroristák által használt kommunikációs csatornák titkosításának indokolt esetben történő feloldását is. Kijelentették, a tagországok megosztják a külföldi terrorista harcosok, valamint a hazai radikalizálódott egyénekkel kapcsolatos információkat, politikai és jogi intézkedéseket készítenek elő az ilyen típusú fenyegetés kezelésére. (MTI, 444.hu)