ORSZÁGRÓL ORSZÁGRA

Nagy-Britannia: Elvileg teljes piacnyitás, de korlátozni fogja az újdonsült tagországok munkavállalóinak hozzáférését a jóléti kedvezményekhez, vagyis megakadályozza azok beutazását, akik csak a szociális juttatások miatt érkeznének.

Hollandia: Megnyitja munkaerőpiacát, de kvótát szab: a csatlakozás utáni 2 évben évente maximum 22 ezer ember vállalhat munkát Hollandiában az új tagállamokból. Ha több, Hága felülvizsgálja a liberális szabályozást.

Dánia: A keleti munkaerő szabadon munkát vállalhat két megszorítással. Egy: a minimálbért el kell érnie a keresetüknek. Kettő: a munkát kereső személyek nem részesülhetnek azonnal a szociális kedvezményekből.

Svédország: A csatlakozás után legalább két évig fenntartja a jelenlegi rendszert, amelyben az elhelyezkedni kívánó új tagországbeli állampolgároknak munkavállalási engedélyt kell kérniük. A munkaszerződésnek határozott időtartamúnak kell lennie, és garantálnia kell az illető megélhetését. A svédek is nagyvonalú szociális rendszerüket féltik az új tagok munkavállalóitól.

Olaszország: Bár az olasz munkaügyi miniszter korábban teljes kapunyitást szorgalmazott, a kormánydöntés még várat magára. A Figyelő értesülései szerint azonban Olaszország sem kíván nyitni.

Spanyolország: Annak idején az elsők között jelezte készségét a nyitásra, közben meggondolta magát. Bár a hivatalos döntést még nem hozták meg Madridban, biztosnak látszik, hogy élni fognak a 2 éves korlátozás lehetőségével.

Portugália: Lisszabonban sem mondták még ki az utolsó szót, de tényként kezelhető, hogy követni fogják a szomszéd spanyolokat, és ők is fenntartják a korlátozást.

Görögország: Görög diplomaták szerint Athén a hazai munkaerőpiac destabilizálódásától tartva a korlátozást választja. „Egyelőre 7 évben gondolkodunk, aztán menet közben majd meglátjuk” – jelentette ki egyikük, emlékeztetve arra, hogy annak idején hasonló időtartamú korlátozás volt érvényben a görögökkel szemben is.

Finnország: A csatlakozás után két évig korlátozni fog. Ezalatt a ciprusiak és a máltaiak kivételével ugyanúgy kezeli majd az új tagországok munkavállalóit, mint a nem EU-tagállamokból érkezőket. A magyaroknak is munkavállalási engedélyt kell kérniük, mint eddig, más kérdés, hogy a finnek állítólag 10-ből 8 esetben pozitív választ adnak.

Belgium: Néhány napja az Európai Bizottságnak is jelezte, két évig biztosan nem kívánja beengedni a keleti munkavállalókat, akik így csak akkor jöhetnek dolgozni, ha belga munkaadójuk a hatóságok előtt hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy az adott munkakör betöltésére csakis az új tagország állampolgára képes.

Franciaország: Az első két évben fenntartja a munkavállalás engedélyezésének rendszerét.

Luxemburg: A következő hetekben hoz döntést egy, a kérdéssel foglalkozó hatástanulmány alapján. Luxemburgi diplomaták szerint a döntésben meghatározó lesz a szomszédok állásfoglalás a. Mivel azok egytől-egyig korlátozni kívánnak, várhatóan a nagyhercegség is elzárkózó lesz.

Németország: Két évig munkavállalási engedélyt kell kérni. A csatlakozási szerződésben rögzített megállapodás – a maximum 7 éves korlátozás – nagyrészt német hatásra született. A németek minden bizonnyal a maximális hét évig korlátozzák a munkavállalást.

Ausztria: Németországhoz hasonlóan nehezíteni fogja a munkavállalást. Kezdettől fogva az átmeneti korlátozás egyik fő szószólója, ők is valószínűleg hét esztendeig bezárják munkapiacukat.

A tíz új tagállam: Nem alkalmaznak korlátozást egymással szemben, de szükség esetén védőintézkedéseket vezethetnek be (kivéve Ciprust és Máltát, velük szemben védintézkedés nélküli a piacnyitás). (Bruxinfo)