Orosz–dán konfliktus

Zakajev, aki szerepel az orosz kormány hivatalos „terrorista-listáján”, az illegalitásban élő csecsen elnök, Aszlan Maszhadov személyes képviselőjeként vett részt a hétfőn és kedden Kopenhágában lezajlott csecsen világtalálkozón. A találkozó engedélyezése miatti tiltakozásul Moszkva bojkottal fenyegette a novemberre tervezett dániai EU–orosz csúcstalálkozót, ezért azt Brüsszelbe helyezték át. Zakajevet az orosz hatóságok azzal gyanúsítják, hogy a múlt héten a moszkvai Melnyikov utcai színházban elkövetett túszszedő támadás előkészítői közé tartozik. Az AFP szerint neve szerepelt azon a feltételezett terroristák neveit – állítólag 77 nevet – tartalmazó jegyzéken, amelyet a moszkvai külügyminisztérium kedden juttatott el a dán hatóságokhoz. Zakajevet az oroszok szerint az 1996 és 1999 közötti években elkövetett több terrortámadásért is felelősség terheli.

A Reuters úgy tudja, a dán hatóságok a múlt pénteken kapták az első kiadatási kérelmet az orosz hatóságoktól. Koppenhága további információkat kért és kapott kedden az orosz féltől, köztük Zakajevnek a moszkvai túszejtésben való szerepére utaló adatokat is. A dán rendőrség ezt elegendő alapnak tekintette a letartóztatáshoz. Zakajev hivatalos kihallgatása tegnap délben meg is kezdődött. Moszkvában azonnal üdvözölték Zakajev elfogását. Gennagyij Szeleznyov, az orosz törvényhozás alsóházának az elnöke „életbevágóan fontosnak” tartotta, hogy a dán hatóságok mielőbb kiadják Zakajevet. Lars Vissing moszkvai dán nagykövet az Eho Moszkvi orosz rádiónak viszont azt mondta: Dánia nem kötött kiadatási egyezményt Oroszországgal, de ha lenne is a két ország között ilyen egyezmény, Koppenhága akkor sem adhatna ki senkit egy olyan országnak, ahol halálbüntetést alkalmazhatnak. Mint az AFP jelentette: Oroszország 1996-ban moratóriumot vezetett be a halálbüntetés alkalmazására, de büntető törvénykönyvéből nem törölte e büntetési formát. Az orosz igazságügy-minisztérium rögtön reagált a nagykövet szavaira. A tárca képviselője az ITAR-TASZSZ szerint hangsúlyozta, hogy az orosz hatóságok tartották magukat a moratóriumhoz, amelynek bevezetése óta egyetlen esetben sem hajtottak végre halálbüntetést. Jurij Csajka orosz igazságügy-miniszter azt mondta, nem lehet akadálya annak, hogy Dánia kiadja Zakajevet Moszkvának. Az AFP értesülése szerint Zakajevet a dán hatóságok november 12-ig előzetes letartóztatásba helyezték. A dán rendőrség azt közölte: az orosz hatóságoknak a letartóztatást követő 30 napon belül hivatalos kiadatási kérelemmel kell fordulniuk Dániához, amelynek igazságügy-minisztériuma a rendőrséggel együttműködve bírálja el a kérelmet. Az ügy bíróság elé is vihető, s ez esetben a taláros testület mondja ki a végső szót.

Bírálta Zakajev elfogását Ruszlan Haszbulatov ismert csecsen politikus, aki maga is részt vett a koppenhágai kongresszuson. Haszbulatov, aki az egykori Szovjetunió felbomlása utáni első orosz parlament elnöke volt, az Eho Moszkvinak nyilatkozva képtelenségnek nevezte a történteket, és hangsúlyozta, hogy Zakajev nem terrorista. Haszbulatovnak meggyőződése, hogy Zakajevet hamarosan szabadon engedik.

Eközben Maszhadov szakadár csecsen elnök – aki többször is hangsúlyozta, hogy nincs köze a moszkvai túszdrámához, s ezt több szakértő is valószínűsítette – közölte: nincs vesztenivalója, ha álláspontját radikalizálva csatlakozik a csecsen lázadók legszélsőségesebb szárnyához. Maszhadov azt fejtegette, hogy a csecsenföldi háború valamennyiük álláspontját radikalizálta Oroszországgal kapcsolatban. A Nyugat pedig hajlamos arra, hogy más válságok – a balkáni, az afganisztáni, a grúziai, majd most az iraki – rendezése érdekében Oroszország kezére játsszon. (m, t)