Orbán Viktor növekedésről, kamatszintről és a vállalkozások tehercsökkentéséről beszélt

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) keddi, Gazdasági évnyitó című fórumán a miniszterelnök elmondta: Matolcsy György, még miniszterként készített számára tanulmányt arról: a következő 10 évben az európai versenyképesség egyik fontos eleme lesz, hogy a vállalkozások milyen körülmények között és milyen áron jutnak energiához. Az energiaszektorban történt kormányzati tulajdon- és befolyásszerzés már tekintettel van erre a gondolatra - mondta. Szavai szerint a lakossági  rezsiköltségek csökkentése után nyílik a kormánynak lehetősége arra, hogy "ráforduljon erre a kérdésre". Meg kell vizsgálni: az energiaszektor versenyképessége, vagy a vállalatok versenyképessége fontosabb az országnak. "Most gyűjtjük azokat az állami eszközöket, amelyek lehetővé teszik azt, hogy versenyképességi szemüvegen keresztül nézzünk rá a teljes magyar energiaszektorra" - tette hozzá.

Kifejtette: 2014-ben érzékelhető gazdasági bővülés lesz, de hozzátette: nagyon csalódott lenne, ha nem sikerülne már idén meghaladni a költségvetésben prognosztizált, 0,7-0,9 százalékos növekedési ütemet. Ha pedig így lesz, július 1-jével a már életbe lépett munkahelyvédelmi akciótervhez hasonló, újabb programot tud indítani a kormány a foglalkoztatás segítése és a kkv-k terheinek csökkentése érdekében - jelezte.    A vállalkozói szektor hitelezéséről azt mondta: anélkül, hogy a kormány be akarna avatkozni a jegybank dolgába, kulcskérdés, hogy a kamatszint Magyarországon alacsonyabb legyen, és a vállalkozók a jelenlegi, 8-10 százalékos kamatszintnél jóval olcsóbb vállalkozói hiteleket érhessenek el.    Ennek a szektornak is lehetővé tenné a kormány a devizahitelek forintkölcsönre váltását. Az év első felében olyan pénzügyi programokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a kkv-k elfogadható feltételek mellett válthassák át devizahitelüket - mondta.    Megismételte, nem egészséges, hogy a magyar bankrendszer tekintélyes része külföldi kézben van, ezért a kabinet célja, hogy abban a magyar tulajdon aránya legalább 50 százalék legyen.    Orbán Viktor ismét kiállt amellett, hogy szükség lenne egy, a luxuscikkekre kivetett 35 százalékos adókulcsra, de - mint fogalmazott - erről valószínűleg vita várható a nemzetközi szervezetekkel. Megerősítette, a munkát terhelő adókat tovább kell csökkenteni, ezért ha lesz gazdasági növekedés, annak egy részét erre kell fordítani.    A miniszterelnök kedvezőnek nevezte, hogy az infláció 3 százalék alá csökkent. Tréfálkozva megjegyezte: új elnök van a Magyar Nemzeti Bankban, és máris teljesült a jegybank inflációs célja.    Hosszan beszélt a "cselekvési szabadság" kérdéséről is, kifejtve: "az egész IMF-probléma megoldása" sokkal többről szólt, mint a Nemzetközi Valutaalapról (IMF) és az ország finanszírozhatóságáról. Arról szólt, a kormány be tudja-e bizonyítani, hogy "egy beszorított helyzetben is" lehet olyan nemzeti politikát folytatni, amelynek végén "akárhány ellenfelünk is van, megtaláljuk a barátainkat, (...) és saját lábon talpon tudunk maradni"- mondta. Összegzése szerint a cselekvési mozgástér növelése a gazdaságpolitika leglényegesebb kérdései közé tartozik.    A nemzetgazdasági miniszteri poszt után jegybankelnökké kinevezett Matolcsy Györgyről szólva megjegyezte: az ellenfelek azzal szokták "gyepálni", hogy egy fantaszta. "Nem véletlenül szokták ezt mondani, mert kétségkívül egy olyan ember, aki gazdasági modellekben gondolkodik", de 2010-ben Magyarországnak éppen egy új gazdasági modellre volt szüksége, kisebb reformokkal ugyanis nem ment volna semmire. Most pedig "az új magyar gazdasági modell boltját kell továbbvinni" - tette hozzá.    A foglalkoztatásról szólva célnak nevezte, hogy annyi munkahely legyen, amennyi munkát kereső ember. "Nem vagyunk ettől nagyon messze", és talán az év végére el is éri ezt a kormány - jelezte.    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kulcskérdésnek nevezte idén a gazdasági növekedés beindítását, és megjegyezte, hogy az Új Széchenyi Tervben a vállalkozásfejlesztésre 516 milliárd forintot különítettek el. Eddig már 441 milliárd forintot ítéltek oda a pályázatok alapján, azonban csupán 167 milliárd forint kifizetése valósult meg, így a kifizetéseket fel kell gyorsítani.    Az unió következő költségvetési időszakának feladatairól elmondta, az EU-s nagyprojektekkel a foglalkoztatás bővítése a cél, a közösségi forrásokat úgy kell terelni, hogy azok piaci alapon a munkahelyek számát növeljék.    Az egyik legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy a nemzetgazdasági tárca adópolitikával foglalkozó részét megerősítse; ebben Varga Mihály számít a kamarára is.    Parragh László, az MKIK elnöke arról is beszélt, hogy a kamara a jövőben együtt akar működni a területi döntéshozókkal mind az EU-s pályázatok támogatásában, mind elbírálásában.