Orbán nem számol hazai ellenfelekkel

Orbán Viktor kényelmes, magabiztos pozícióból beszélt Tusnádfürdőn, és egyértelmű-vé tette: kormányát lecserél-hetetlennek, politikáját pedig európai volumenűnek tartja. A belpolitikai színtéren már nem is lát igazi ellenfelet.

Erre utal az a momentum, hogy a saját belföldi ellenzékének csak elhanyagolható teret szentelt, legélesebben a külföldi vélt vagy valós ellenfeleit támadta keményen: Soros Györgyöt, az unió vezetését – akik közt összefonódást vél felfedezni –, valamint Németországot. „Az EU-nak vissza kell szereznie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben” – jelentette ki. Beszéde egy másik pontján „inkvizítornak” nevezte Frans Timmermanst, az Európai Bizottság alelnökét, aki élesen bírálja a lengyel kormányzatot kétes igazságügyi reformjuk miatt. Németországot – az ország legfőbb kereskedelmi partnerét – pedig Magyarország adósának nevezte, és leszögezte: addig ne kérjék számon Magyarországon a szolidaritást, míg nem fizetik ki azt a több százmilliárd forintot, amit Orbánék határvédelemre és kerítésre költöttek – „megvédve” ezzel Európát a menekülthullám elől – , és míg a német gyárakban dolgozók többet keresnek, mint a magyarországi munkások.

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a Fidesz és a kormány nem ment nyári szabadságra, folyamatosan kampányol. „Orbán Viktor beszéde egy jól felépített és előadott beszéd volt, a hívei körében meggyőző erejűnek hathatott” – magyarázta. Orbán nyugodtnak és magabiztosnak tűnt, ez pedig az elemző szerint nemcsak annak köszönhető, hogy a Fidesz jól áll a népszerűségi listákon, hanem annak is, hogy az utóbbi időben erősödtek Magyarország külpolitikai pozíciói. Orbán ugyanis tárgyalhatott például a török elnökkel, nemrég az izraeli miniszterelnökkel, és tervben van Emmanuel Macron francia elnök szeptemberi látogatása is. „Orbánnak sikerült demonstrálnia, hogy mégsem olyan elszigetelt a nemzetközi porondon, mint ahogy azt ellenfelei állították róla” – véli Nagy Attila Tibor.

Magyarország helyzetéről Orbán kampányízűen beszélt, a kényes területeket elkerülte. „Részigazságok elhangzottak a beszédében, de ha belemennénk a részletekbe, kiderülne, hogy nem olyan fényes a helyzet” – mondta az elemző. A miniszterelnök kiemelte a kormányzat vitatható, de kézzelfogható eredménnyel járó intézkedéseit, például a családtámogatást, de nem ejtett szót az egészségügyről, a szociális ágazatról, vagy például az oktatásügyről. „Ezekre a kormány hosszú távon nem szeret hivatkozni, vagy legalábbis nem olyan hangsúlyosan” – tette hozzá Nagy Attila Tibor.

Az elemző szerint ugyanakkor a beszédre érkező ellenzéki reakciók – melyekről bővebben az 5. oldalon írunk – meglehetősen általánosak voltak. „Leragadtak a szokásos Orbán-kritikánál, a beszéd nagy részéhez nem tudtak érdemben hozzászólni, sem a baloldali ellenzék, sem a Jobbik” – vélekedett Nagy Attila Tibor. Szerinte ha ez így folytatódik, és a kormány nem követ el végzetes hibát a jövő évi voksolásig, meg van pecsételve a választások sorsa.

Orbán a beszédben konkrétan megnevezte ellenfeleit is: Soros György és Brüsszel mellett a vele szembehelyezkedő médiahálózatot véli annak. Az elemző szerint a kormány még nem használta ki minden eszközét arra, hogy az ellenzéki sajtót ellehetetlenítse, de véleménye szerint Orbánék ezt már túlzottan nem is fogják erőltetni. „Már nem is erre törekednek, inkább a hozzájuk közel álló sajtóbirodalom gyarapítására összpontosítanak. A szeptemberi kampányra erős médiagépezettel fordulnak rá” – tette hozzá.