Olmert feladná Ciszjordánia 93 százalékát

Ciszjordánia 7 százalékáért cserébe, amelyet Olmert meg akar tartani, hogy Izraelhez csatolhassa a 250 ezer zsidó telepes többségének otthont adó nagy tömböket, Izrael a Gázai övezettel határos Negev-sivatagban adna át területeket a palesztinoknak. Utóbbi Ciszjordánia területének 5,5 százalékának felelne meg. A palesztinok így összesen Ciszjordánia 98 százalékának megfelelő területhez jutnának.
A terv ezenfelül előirányoz egy szabad átjárót a palesztinoknak Ciszjordánia és a Gázai övezet között, izraeli biztonsági ellenőrzés nélkül. Bár ez az átjáró továbbra is izraeli fennhatóság alatt maradna, összekötné a jövendő palesztin állam két felét. Ez a kapcsolat az 1967-es háború előtt sem létezett, amikor a Gázai övezet egyiptomi ellenőrzés alatt állt, Ciszjordánia pedig Jordánia része volt.
Mark Regev izraeli kormányszóvivő semmilyen formában nem kívánta kommentálni az újság értesülését. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „a palesztinokkal folyó tárgyalásokon számos témában haladást értek el, különösen a határokat illetően. Komoly tárgyalások voltak egy közös cél elérése érdekében."
Ha megegyeznek a határokról - folytatja a Háárec -, akkor Izrael korlátlanul építkezhet az annektálható telepestömbökben. Az új határon túli telepeket viszont két lépcsőben ki fogják üríteni. Lakóikat kártalanítják, hogy átköltözhessenek Izraelbe vagy az annektálásra kiszemelt nagy telepestömbökbe, főként Jeruzsálem körül.
A dokumentumban foglaltak szerint Izrael azonnal szabad kezet kapna a telepestömbökben, de a területek átadása, valamint a Gázai övezet és Ciszjordánia közötti szabad átjáró csak akkor valósulna meg, ha a Palesztin Hatóság ismét átvenné a Gázai övezet ellenőrzését az iszlamista Hamásztól. A javaslat kiköti, hogy a jövendő palesztin államnak demilitarizáltnak kell lennie, és nem tarthat fenn hadsereget. A menekültügy kérdésében Olmert elutasítja a palesztinok „visszatérési jogát", ugyanakkor „részletes és átfogó formulát" irányoz elő a probléma megoldására.
Ami Jeruzsálem jövőjét illeti, Olmert és Abbász megállapodott abban, hogy későbbre halasztják tárgyalásaikat - írta a Háárec. Az újság kiemelte, hogy Olmert még hivatali idejében szeretne eljutni az elvi megállapodás megkötéséig. A korrupciós botrányok sorozatába keveredett izraeli miniszterelnök július végén bejelentette, hogy lemond tisztségéről, ha a szeptember 17-re beütemezett tisztújító szavazáson megválasztják utódát pártja, a Kadima élére. Hírmagyarázók szerint Olmert várhatóan mégis hónapokon át hatalomban marad mindaddig, amíg át nem adja hivatalát, vagy előre hozott választásokat írnak ki. (MTI)