Obama változtatásokat rendelt el az NSA kémprogramjaiban

A legfőbbek ezek közül az alábbiak:

    Az Obama által kiadott utasítás értelmében az NSA és más szolgálatok által begyűjtött adatokat csak kémelhárítási, terrorizmuselhárítási és kiberbiztonsági célokra, az amerikai és szövetséges erők védelmére, valamint a fegyverek elterjedésének megakadályozására és a határokon átívelő bűnözés megfékezésére lehet felhasználni. Az adatokat nem szabad az amerikai vállalatok szolgálatába állítani, bírálatok elnyomására használni, illetve emberek diszkriminálása végett alkalmazni.     Miután hatalmas botrányt keltett, hogy az NSA számos külföldi vezetőt - például Angela Merkel német kancellárt vagy Dilma Rousseff brazil elnököt - lehallgatott, Obama elrendelte, hogy mostantól Washington nem figyelje meg "közeli barátai és tengerentúli szövetségesei" kommunikációját, hacsak az nem szolgál fontos nemzetbiztonsági célokat. Ugyanakkor a Fehér Ház nem közölte, hogy pontosan mely országok tartoznak a fenti kategóriába.     Az amerikai elnök nemcsak a vezető politikusoknak, hanem minden külföldinek nyújtana valamiféle védelmet az NSA-vel szemben, ezért arra utasította a nemzeti hírszerzés igazgatóját és a főügyészt, hogy dolgozzanak ki korlátozásokat a - javarészt külföldiekről gyűjtött - adatok felhasználásának módját, illetve azok tárolásának időtartamát illetően.     Az NSA az elnöki rendelet kiadásától kezdve kizárólag a külföldi hírszerzést felügyelő titkos bíróság (FISC) engedélyével férhet hozzá a telefonhívásokkal kapcsolatos adatokhoz, és ettől csak vészhelyzet esetén térhet el. Magukat az adatokat, amelyek jelenleg a kormány kezében vannak, a jövőben más szervezetnek kell majd tárolnia. Ezt illetően nincs még konkrét terv, azt a főügyésznek és a hírszerzési közösségnek kell kidolgoznia. Korábbi javaslatok szerint a telefonszolgáltatók vagy egy harmadik fél őrizheti majd az adatokat a jövőben.     A kormány ettől fogva nem férhet majd hozzá a gyanúsítottnál "két lépésnél" távolabb lévő hívásadatokhoz. Azaz a titkosszolgálat nem figyelhet meg olyasvalakit, aki felhív valakit, aki felhívta a gyanúsítottat. Eddig három lépés volt a limit.     A jövőben az úgynevezett nemzetbiztonsági táviratokat sem lehet majd a végtelenségig titkosítás alatt tartani. Ezen iratok gyakorlatilag adatkérő ívek, amelyeket a szövetségi bűnüldöző szervek küldenek ki bankoknak, telekomcégeknek és más érintetteknek, hogy információkat kérjenek be gyanúsítottakról. A jelenlegi gyakorlat szerint a cégek nem hozhatják nyilvánosságra, ha ilyen táviratot kapnak. Ugyanakkor az nem változik, hogy a hatóságok továbbra is bekérhetik az adatokat bírói engedély nélkül is.     Obama továbbá független bizottság felállítását irányozta elő, amely a magánszféra szentségét és a polgári szabadságjogokat védené a FISC előtt. A külső, független szakemberek jelen lehetnének az olyan titkos bírósági ügyeknél, amelyek fontos vagy az újdonság erejével ható kérdéseket érintenek a fenti jogok vonatkozásában. Ennek kivitelezéséhez azonban a kongresszus beleegyezése is szükséges.     Az amerikai elnök a külügyminisztériumot arra utasította, hogy nevezzen ki egy magas rangú tisztviselőt a technológiával és az adatgyűjtéssel kapcsolatos diplomáciai ügyek kezelésére. A Fehér Házban a magánszféra védelmét szolgáló biztosítékok szavatolásának feladatával hoznak létre új posztot.      Mindemellett az elnök arra utasította a nemzeti hírszerzés igazgatóját, hogy minden évben vizsgálja át a FISC döntéseit, és döntsön azok esetleges titkosítás alóli feloldásáról.