Obama és Medvegyev megállapodott az új START-szerződésben

A tíz évre szóló megállapodást április 8-án Prágában írják alá. A megegyezés tényét a Fehér Ház és a Kreml sajtóhivatala is megerősítette.
A megállapodás mindkét fél esetében a jelenlegi 2200-es szintről 1550-re csökkenti nukleáris robbanófejek maximális számát - ami 30 százalékos csökkentést jelent -, és 700-ban állapítja meg a hadrendbe állítható szárazföldi, illetve tengeralattjárókra telepített ballisztikus rakéták és hadászati bombázók számát. A hordozóeszközök száma, beleértve a hadrendbe nem állított egységeket is, összességében nem haladhatja meg a 800-at.
Az 1991-ben megkötött START-1 szerződés még 6000-ben állapította meg a robbanófejek és 1600-ban a hordozóeszközök számának plafonját.
A START-3 szerződés egyben mindkét fél számára lehetővé teszi, hogy szigorúan ellenőrizze a végrehajtás minden részletét. (A START-2 szerződést 1993. január 3-án írta alá a két fél, ám az soha nem lépett hatályba, mert a washingtoni szenátusi jóváhagyás után Bill Clinton elnök nem látta el kézjegyével. Az Egyesült Államok azonban ennek hiányában is tiszteletben tartotta a megállapodást.)
"A rakétavédelmet ez a szerződés nem korlátozza" - hangsúlyozta pénteken a START-3-mal kapcsolatban Robert Gates amerikai védelmi miniszter. A Kreml értelmezése szerint ezzel szemben a fegyverzetcsökkentési megállapodás jogi értelemben kötelező módon összekapcsolja a hadászati támadó és védelmi fegyverek kérdését. Az első reagálásokból nem derül ki, hogy az amerikai vezetés osztja-e az orosz álláspontot.
Barack Obama amerikai elnök az aláírás szándékának hivatalos bejelentésekor Washingtonban emlékeztetett rá: tavaly áprilisban, Prágában kinyilvánította, hogy Amerika célja a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése. Rámutatott, hogy ezt nem tartja a közeljövőben valóra váltható törekvésnek, de a cél megvalósítása érdekében ismételten szorgalmazta a nukleáris fegyverek elterjedésének megállítását, annak megakadályozását, hogy nukleáris anyagok terroristák kezébe kerüljenek. Síkraszállt a nukleáris arzenálok csökkentéséért.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök Moszkvában üdvözölte a megállapodást, hangsúlyozva, hogy az tükrözi "a két ország érdekeinek egyensúlyát". 
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta, hogy a START-3 az 1991-ben aláírt START-1 és a hadászati támadó potenciálokról 2002-ben kötött szerződés (SORT, más néven Moszkvai Szerződés) helyébe lép. Lavrov hangsúlyozta, hogy a START-1 nagyon fontos szerepet töltött be a nemzetközi béke, a stratégiai stabilitás és a biztonság garantálására irányuló erőfeszítésekben". Bejelentette: az orosz fél az új szerződést még áprilisban a parlament elé terjeszti ratifikálásra. Hozzátette: Oroszország jó ideje javasolja, hogy a harcászati nukleáris fegyvereket kizárólag azon országok területén állomásoztassák, amelyek rendelkeznek ezekkel a fegyverekkel, és ezt is rögzítsék szerződésben - jelentette Horváth Júlia, az MTI tudósítója.
A hadászati fegyverzet korlátozásáról szóló START-1 szerződés, amelyet 1991-ben kötött az Egyesült Államok és a Szovjetunió, 1994. december 5-én, 15 éves időszakra lépett hatályba. Ez volt az első olyan amerikai-orosz szerződés, amely nemcsak korlátozta, de jelentősen csökkentette is a két állam felhalmozott nukleáris arzenálját.
A START-1 szerződés hatálya 2009. december 5-én lejárt, de a két elnök külön közleményben kötelezte el magát amellett, hogy országaik a dokumentum szellemében folytatják az együttműködést. Egyben megállapodtak arról is, hogy új szerződést készítenek elő.
Ban Ki-mun, az ENSZ főtitkára az atomfegyverek nélküli világ megteremtéséhez vezető út "fontos szakaszaként" üdvözölte az új START-egyezményt. Közleményében Moszkva és Washington példájának követésére szólította fel a nukleáris fegyverekkel rendelkező országokat.