Obama bemutatja az NSA munkájára vonatkozó reformjavaslatait

A kormányzat bírálói arra számítanak, hogy beszédében az elnök nem lesz elég határozott, és úgy vonulhat be az amerikai történelembe, mint aki az ígért reform helyett megtartotta és megvédte George W. Bush megfigyelési programját - írta csütörtökön a The New York Times című amerikai lap. 2007 augusztusában - az elnökjelöltségre készülő fiatal szenátorként - Obama a washingtoni Woodrow Wilson Nemzetközi Központban elmondott beszédében fogadkozott, hogy elnökként véget vetne az állam megfigyelési ámokfutásának. Kijelentette, hogy leállítaná az amerikai állampolgárok törvénytelen eszközökkel történő lehallgatását, és nem kémkednének többé olyanok után, akik nem valamilyen bűncselekmény gyanúsítottjai.     Most több mint hat évvel később az egykori alkotmányjogász egy olyan ország irányítója, ahol még egyes elnöki tanácsadók szerint is ismét kontroll nélkül elszabadult a megfigyelés és az adatgyűjtés gyakorlata. Pénteki beszédében az igazságügyi minisztériumban Obama, amellett, hogy nyilván igyekszik majd eloszlatni a szabadságjogok miatt aggódók kétségeit, várhatóan védelmébe fogja venni kormányzatának hírszerzési programját.     A két beszéd közötti út azt az átalakulást jelzi, amelyen Obama keresztülment, miközben a szenátusból átült az ovális iroda elnöki íróasztala mögé. Több korábbi elnökhöz hasonlóan a kormányzati hatalommal szemben aggályokat megfogalmazó idealista elnökjelölt később felismerte, hogy a nemzetbiztonsági ügyekben kötött rafinált alkuk egészen másképp festenek annak az embernek, akinek az a feladata, hogy a ráruházott hatalmat az emberek biztonságának megteremtése érdekében használja.    Munkatársai szerint Obama szenátorként is támogatta a nagyszabású megfigyelési programokat, ha azok legálisan és megfelelő eszközökkel folytak, és elnökként ma is osztja az évekkel ezelőtt megfogalmazott kétségeit a hatalommal való visszaélés lehetőségével kapcsolatban. Ugyanakkor szembetűnő mértékben formálta át nézeteit az a tény, hogy nap mint nap a Fehér Házban ébred fel, és amerikai elnökként ő felel a napi hírszerzési jelentésekben megjelenő számtalan biztonsági fenyegetés elhárításáért.    "Megkeményíti az embert, ha minden reggel ő a címzettje ezeknek a jelentéseknek" - állítja David Plouffe, az elnök egy régi tanácsadója. "A világban mindig vannak olyanok, akik összeesküvést szőnek. Így nagyon nehéz nemet mondani bármilyen eszközre, amely megvédhetné az amerikai embereket" - teszi hozzá.    Ugyanakkor több elnöki munkatárs szerint Edward Snowden kiszivárogtatásai után Obama meglepődött azon, hogy a hírszerzés milyen messze ment el. Plouffe úgy vélte, sokak mellett az elnök számára is aggasztó volt a külföldi vezetők lehallgatása.    Sokan persze úgy vélik, kissé hamisnak tűnik a felháborodás az elnöki székben eltöltött öt év után. Többek szerint maga Obama biztatta a nemzetbiztonsági ügynökségeket, hogy legyenek rámenősebbek a terroristák felkutatása érdekében.    Obama elnökké választása előtt a nemzetbiztonsági kérdéseket illetően következetesen kiállt a magánszféra védelme mellett. 2008 nyarára aztán, amikor a demokrata párti elnökjelöltség bizonyossá és a Fehér Ház meghódítása is reális eséllyé vált, megszavazta azt a törvényt, amely lényegében ratifikálta Bush megfigyelési programját. Miután megnyerte az elnökválasztást, a hírszerzéssel kapcsolatos kérdések lekerültek a napirendjéről. Ehelyett azzal kezdett foglalkozni, hogy betiltsák a különféle kínzási technikákat alkalmazó kihallgatási módszereket, illetve a guantánamói börtöntábor felszámolásával próbálkozott - végül hiábavalóan. "Nem volt igazán arról szó, hogy mi folyik a Nemzetbiztonsági Ügynökségben (NSA)" - mondja egy neve elhallgatását kérő volt hírszerzési tisztviselő.     Amikor polgárjogi aktivisták arra kérték, hogy változtasson Bush politikáján, Obama ezt azzal hárította el, hogy neki már más szerepe van, ő a hadsereg főparancsnoka és az a feladata, hogy megvédje az amerikai népet - idézi fel Anthony D. Romero, az Amerikai Polgárjogi Unió ügyvezető igazgatója.     2009 karácsonya után, amikor egy nigériai férfi robbantást próbált végrehajtani egy amerikai légi járaton, egy fehér házi értekezleten Obama "nagyon határozottan kiosztotta" a jelen levő hírszerzési tisztviselőket, és úgy fogalmazott, hogy "többet várt volna tőlük" - emlékszik vissza a történtekre az értekezlet egyik résztvevője.    Egészen Snowden színre lépéséig Obama nem avatkozott bele az NSA munkájába. Az ügynökség egykori informatikusának kiszivárogtatásai után az elnök dühös volt, magánbeszélgetéseiben fontoskodónak és önteltnek nevezte Snowdent, akiről azt tartotta, nem mérte fel tetteinek következményeit. Obama először csak meglepődve fogadta, hogy Snowden dokumentumai mekkora felzúdulást keltettek, de ahogy egyre több titok került napvilágra, őt is bosszantani kezdte az ügy. Különösen az zaklatta fel, hogy Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját is lehallgatták.     Obama végül bizottságot jelölt ki a megfigyelési programok felülvizsgálatára. A bizottság egyik tagja elmondta, azt tanácsolták az elnöknek, hogy fektessen le olyan akadályokat, amelyek - az Obama-adminisztráció távozása után, a következő elnökségek alatt is - megnehezítik az esetleges visszaéléseket.     Másrészt persze Obama világosan látja a nemzetbiztonsági ügynökségek mozgásterének szűkítéséből adódó kockázatokat is. "Ha újabb incidens történik - amire pedig jó esély van - a CNN-en egészen biztos, hogy nagyon rövid időn belül előáll valaki azzal, hogy mindez nem történt volna meg, ha Obama elnök a reformjával nem bénítja meg a hírszerzés munkáját" - figyelmeztet David Axelrod elnöki tanácsadó.