Brüsszel. Az amerikai The Wall Street Journal európai kiadásának értesülése szerint Lord Robertson NATO-főtitkár a szövetség legutóbbi külügyminiszteri értekezletén felajánlotta lemondását is, ha nem kap több mozgásteret és nagyobb összegeket a szövetségi központ igen szerény költségvetésének kezeléséhez.
Nyugtalanító folyamat
Brüsszel. Az amerikai The Wall Street Journal európai kiadásának értesülése szerint Lord Robertson NATO-főtitkár a szövetség legutóbbi külügyminiszteri értekezletén felajánlotta lemondását is, ha nem kap több mozgásteret és nagyobb összegeket a szövetségi központ igen szerény költségvetésének kezeléséhez. A jól informált lap tegnap két cikkben is foglalkozott a NATO-val, amely a hidegháború elmúlta óta folyamatos szerepválsággal küszködik, s különösen nehezen találja helyét szeptember 11. óta. Jelenleg folyik a szövetség idei költségvetésének kialakítása. Robertson a lap értesülése szerint a tíz év óta reálértékben nem növekedett, évi 167 millió eurós költségvetés emelését kérte és főleg nagyobb cselekvési szabadságot ahhoz, hogy eredményesebben tudjon dolgozni az új feladatokra való átállás érdekében. Csalódnia kellett: bár az USA és Kanada hajlandó tíz százalékot meghaladó emelésre is, a szövetség második legnagyobb teherviselője, Anglia, amelynek korábban Robertson volt a védelmi minisztere, kétszázalékos emelésnél többet nem fogadott el. Ami pedig az elköltést illeti, a főtitkárnak még arra sincs önálló hatásköre, hogy például az utazási és ösztöndíjkeretből saját belátása szerint ne a szövetségesek tisztjeire költsön, hanem szövetségen kívüli országok tisztjeinek tanulmányútjaira és így NATO-kötődések erősítésére. A mélyben ennél is nyugtalanítóbb folyamatok zajlanak, lanyhult a NATO politikai támogatottsága, a tagállamok katonai kiadásai egyre mélyebbre süllyedtek. Hiába léptette életbe a szövetség az alapokmány híres kollektív önvédelmi pontját a szeptember 11-i támadás után, Washington a partvonalon kívül tartotta a szövetséget. Robertson nagy lendülettel dolgozik az Oroszországgal való szorosabb együttműködésen, a külügyminiszterek viszont visszafogták terveit. A főtitkár felajánlotta a NATO szállító kapacitásait az afganisztáni humanitárius segítségnyújtáshoz – az ENSZ nem kért belőle. Egyelőre senki sem tudja igazán, mi lesz a NATO-ból, még az Egyesült Államok sem – foglalta össze értesüléseit a konzervatív amerikai lap. Az egyetlen dolog, amiben a többség egyetért, hogy meg kell változnia, de ez, úgy tűnik, senkinek sem sürgős.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.