Nyitott katonai doktrína

Moszkva. Tegnap hozta nyilvánosságra az orosz védelmi tárca a haderő korszerűsítéséről szóló, úgynevezett nyitott katonai doktrínát. Ez hangsúlyozza: ha a NATO megőrzi mai támadó jellegű katonai doktrínáját, Oroszországnak gyökeresen meg kell változtatnia katonai tervezését és haderejének felépítését. Moszkva figyelemmel kíséri a NATO reformját, amelytől azt várja el, hogy teljesen eltűnjenek mind a közvetlenül, mind a közvetett módon oroszellenes elemek a szervezet katonai tervezéséből és a tagállamok politikai nyilatkozataiból egyaránt. A nyitott katonai doktrína kidolgozását irányító Szergej Ivanov védelmi miniszter kijelentette: Oroszország nem zárja ki a megelőző csapásmérést saját védelmében és szövetségesi kötelezettségei érdekében. Vlagyimir Putyin elnök, aki részt vett a fegyveres erők korszerűsítéséről a védelmi tárcánál rendezett tegnapi tanácskozáson, kijelentette: az orosz fegyveres erőknek képesnek kell lenniük Oroszország és szövetségesei megvédésére.

Meggyőződése szerint a hadsereg modernizálása az egész nemzet feladata, s hangsúlyozta: Oroszország védelmében az alaptényező – ma és még hosszú ideig – a nukleáris feltartóztató erő. Putyin közölte: az orosz atomütőerő jó harckészültségi állapotban van, tervek vannak a fejlesztésére, és ezeket a terveket végrehajtják. Megjegyezte, más országok védelmi vezetése is tisztában van azzal, hogy Oroszországnak jelentős földi telepítésű hadászati rakétakészlete van, több tucat rakétáról van szó. Ezek a rakéták, bár nem tegnap készültek, még nagyon hoszszú ideig hadrendben maradhatnak, és harcképességük bármely rakétaelhárító védelmi rendszerrel szemben vitathatatlan.

Ivanov védelmi miniszter leszögezte: Moszkva legfőbb célja annak biztosítása, hogy egyetlen állam se tudjon erővel vagy agresszióval nyomást gyakorolni se Oroszországra, se annak szövetségeseire. Mint kifejtette, a feltartóztatás azt jelenti, hogy Oroszország olyan válaszcsapást mérhet, amely kétségessé teszi egy esetleges agresszió céljainak elérését. Mint mondta, Moszkva a katonai erőt a külpolitika eszközének tekinti. Kifejtette, hogy a reform során megteremtették a hadsereg feletti politikai kontrollt, és lefektették a társadalmi kontroll alapjait. Az orosz fegyveres erők létszáma a fokozatos leépítés eredményeként 2005-re egymillió fő lesz.