Nyitott a török kérdés

Brüsszel/Berlin. Az Európai Tanács, vagyis az állam- és kormányfők csütörtöki és pénteki csúcsértekezlete előtti utolsó egyeztetésüket tartották tegnap az uniós külügyminiszterek. A tegnapi döntés értelmében azt javasolják majd a csúcsnak, hogy Horvátország a jövő márciusban kezdhesse meg az uniós csatlakozási tárgyalásokat. A politikusok ugyanakkor hangsúlyozták: ennek fontos feltétele, hogy a balkáni ország működjön együtt a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai nemzetközi bírósággal. A külügyminiszterek egyetértettek abban is, hogy a csatlakozási szerződéseket Romániával és Bulgáriával a jövő áprilisban vagy májusban írják alá. A végleges döntést mindhárom kérdésben az állam- és kormányfők hozzák majd meg.

A csúcs egyik központi kérdése lesz az unió további bővítése és ezen belül Törökország ügye. Ezért is kísérte tegnap fokozott érdeklődés a német–holland tárgyalásokat. Gerhard Schröder kancellár és Jan Peter Balkenende, az EU elnökének tisztét ellátó Hollandia miniszterelnöke amellett érvelt, hogy Törökország kapjon világos jelzést az EU-csatlakozással kapcsolatban. Kettejük berlini tárgyalásai után Schröder azt szögezte le, hogy „a cél a belépés, a célt nem teszik viszonylagossá”. Azt is hozzátette, hogy a tárgyalások eredménye nyitott. Az EU–török tárgyalások 10-15 évig is eltarthatnak. Balkenende pedig arról számolt be, hogy az EU-csúcs záródokumentumának számos lényegi kérdése még nyitott, így például annak eldöntése, hogy mikor kezdődjenek meg a tárgyalások Ankarával.

Német kommentárokban felbukkan az az elképzelés, hogy a tárgyalásokat csak akkor kezdjék meg, ha már ratifikálták az európai alkotmányt. Franciaországban mind az alkotmányról, mind Törökország EU-csatlakozásáról népszavazást akarnak rendezni, és Jacques Chirac francia államfő szerint be kell rendezkedni arra a helyzetre is, hogy a franciák nemet mondanak a török belépésre. Az IFOP francia közvélemény-kutató intézet felmérése szerint jelenleg a franciák 67 és a németek 55 százaléka ellenzi Ankara teljes körű tagságát. A német konzervatív ellenzék legfeljebb csak különleges partneri viszonyt tud elképzelni az EU és Törökország között. (TASR, MTI)