Nincs egységes magyar tájékoztatás

– Saját érdekből, a támogatás igényével és precedensek felmutatása végett. Az érdekek csoportjába két eltérő tényező tartozik. Az amerikai magyarok egyrészt magukénak érzik az Egyesült Államok közép-európai érdekeit, köztük azt is, hogy a demokratizálódó társadalmakban ne csak megmaradjanak, hanem jól is érezzék magukat a kisebbségek, hiszen ennek többszörös stabilizáló hatása van. Ugyanakkor a magyar állampolgárság szelektív visszaadása meg is osztja az amerikai magyarokat, hiszen aki – vagy akinek őse – a mai Magyar Köztársaság területéről vándorolt ki, az könnyedén honosíthat vissza, akinek a felmenője viszont egy utódállam területéről érkezett, annak sokkal nehezebb dolga van, noha ősei ugyanabból az államból származnak, és ugyanahhoz a nemzethez tartozónak érzi magát – nyilatkozta a Magyar Szónak Purger Tibor.

A támogatás is két síkon történhet. A magyar kormány, mint tudjuk, gyakran konzultál Washingtonban, és igyekszik politikáját egyeztetni legnagyobb szövetségesével, mint például az iraki részvétel kapcsán. Ha ezt a kettős állampolgárság ügyében is megteszi, akkor látnia kell (ebben van a lobbizásnak szerepe), hogy Amerikának ez ellen a kettős kötődés ellen semmiféle jogi kifogása nincs. Az Amerikai Magyar Szövetség Budapesten és a kisebbségi közösségekben is számít némi befolyásra, hiszen az elmúlt évtizedekben jelentős politikai támogató és segélytevékenységet folytatott.

Az amerikai magyarok büszkén mutathatják fel, hogy választott hazájuk a kettős vagy többes állampolgárság elfogadásának a legliberálisabb példáját adja, sőt a joggyakorlat és az etnikailag egyre tarkább lakosság érdeklődése évtizedek óta efelé irányul. Az sem mellékes példa, hogy – bizonyos feltételek mellett – újabban még az a személy is visszakaphatja az amerikai állampolgárságot, akinek legalább egyik nagyszülője amerikai állampolgár volt, de szülei és ő maga esetleg soha nem élt az USA területén.

A Magyar Szó és a Duna TV washingtoni tudósítója a szabadkai találkozón arról is beszélt, hogy a népszavazás előtti kampány és a végeredmény ismételten megmutatta, mennyire nem létezik egységes magyar kommunikációs szféra. Magyarország lakossága, illetve a szomszédos államokban élő kisebbségek egyszerűen nem ismerik egymást, és ezen a helyzeten aligha segítenek a kisebbségi ügyekkel foglalkozó külön műsorok, még kevésbé a népi hagyományok ápolásának azonosítása a kisebbségiekkel. Olyan hírcsatornákra van szükség, amelyeken a nemzet egésze közös ügyeiről képes tájékozódni, és úgy vitázni róluk, hogy ne csak speciális szűrőkön jusson a „külső” vélemény Pestre, illetve az ott kialakult felfogás vissza. (ti)