Nincs egyetértés a békéről

Pillanatnyilag senki sem tudja felmérni, hogy az iraki háború milyen folyamatokat indított el az iszlám országokban. Ezekben a lakosság nagy része – nem utolsósorban a háború miatt – nemzeti hősként ünnepli bin Ladent vagy Szaddám Huszeint. Reuters-felvétel Az amerikai elnök kétnapos észak-írországi csúcstalálkozója körül az utolsó pillanatig nagy volt a bizonytalanság, a Downing Street és a Fehér Ház által már pénteken bejelentett találkozó pontos időpontját nem közölték. Londonban még vasárnap este is olyan hírek keringtek, hogy Bush esetleg csak ma érkezik Észak-ĺrországba. Az előzetesen ismertetett program szerint tegnap a késő esti órákra, tehát már lapzártánk utánra tervezték Bush és Tony Blair brit kormányfő első találkozóját, s ma csatlakozik hozzájuk Bertie Ahern ír kormányfő. A mai napon állítólag az izraeli–palesztin konfliktus, valamint a stagnáló északír békefolyamat jövője lesz a vezető téma. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb érdeklődésre számot tartó problémával, az iraki háborúval és a háború utáni rendezéssel kapcsolatos kérdéseket Bush és Blair külön kívánta megvitatni, már csak azért is, mert az utóbbi napokban sok szó esett a bagdadi rezsim ellen felvonult két hatalom közötti véleménykülönbségekről.

A brit kormány vezető tisztviselői, élükön Blairrel, többször is nyilvánosan kijelentették, hogy Irakot nem a szövetségesek, hanem az irakiak fogják kormányozni a háború után. Tony Blair az iraki lakosságnak szánt, több tízezer példányban terjesztett szórólapon azt ígérte, hogy a brit–amerikai erők egy nappal sem maradnak tovább Irakban a kelleténél. London a háború utáni rendezést az ENSZ-re akarja bízni, de Washingtonban – főleg a háború előtti biztonsági tanácsi kudarc miatt – ettől ódzkodnak. Múlt heti brit sajtóértesülés szerint az amerikai kormány már ki is dolgozta saját változatát az átmeneti időszakra: eszerint a fegyverek elhallgatása után 23 új minisztériumot hoznának létre Irakban, és mindegyik élén amerikai tisztviselők állnának. Ezzel szemben a Colin Powell külügyminiszter által ismertetett tervezet három lépcsőben képzeli el a háború utáni rendezést. Az elsőben az amerikai erők felügyelnék a biztonságot, fokozatosan kiépítenék az új közigazgatást, majd a harmadikban főleg emigráns és ellenzéki irakiakból létrehoznának egy ideiglenes kormányt, amely a demokratikus választásokig vezetné az országot. Nem véletlenül kérdezte tegnap e témáról a CBS televízió Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettest, aki szerint legalább hat hónapig eltarthat, amíg az USA vezette koalíció átadhatja a hatalmat Irak népének. Azt mondta, a háború utáni ideiglenes hatóságnak kettős feladata lesz, egyrészt az ínséget szenvedő iraki népet vízzel, élelemmel, gyógyszerrel látja el, másrészt megszervezi a választásokat. Kijelentette: „Az iraki népnek alkalma lesz rá, hogy megmutassa az egész világnak, mire képesek az arabok.”

Ahmed Csalabi, a száműzetésben működő Iraki Nemzeti Kongreszszus (INC) vezetője, akire a Pentagonban számítanak, úgy véli, hogy az amerikai erőknek a választások megrendezéséig és a demokratikus kormány megalakulásáig Irakban kell maradniuk. Csalabi arra számít, hogy két éven belül elfogadják az új iraki alkotmányt.

A helyzetet bonyolítja, hogy a washingtoni hatalmi központokban is eltérően ítélik meg a kérdést, egymás ellen is harcolnak azért, hogy ki irányítsa a megszállást a rezsim bukása után. A Pentagon egyáltalán nem kér az ENSZ-ből, és maga akarja irányítani Irakot. Donald Rumsfeld védelmi miniszter ahhoz is ragaszkodott, hogy a segélyezési tevékenységet is Jay Garner nyugalmazott tábornok, a Pentagon újjáépítési és humanitárius segítségnyújtási hivatalának a vezetője ellenőrizze. Garner közvetlen felettese Tommy Franks tábornok, a térségbeli erők parancsnoka lesz. Colin Powell és a külügyi tárca viszont – Tony Blair brit kormányfővel együtt – nagyobb szerepet szánna az európai szövetségeseknek és az ENSZ-nek, ez Powell múlt heti brüsszeli tárgyalásain egyértelművé vált.

Kofi Annan főtitkár tegnap nem hivatalos ülésre összehívta az ENSZ Biztonsági Tanácsát Irak ügyében. A BT soros elnökségét április elejétől ellátó Mexikó képviselője New Yorkban közölte, hogy a téma a szövetséges hadművelet utáni iraki helyzet, különös tekintettel az ország akkori irányítására, illetve az újjáépítésre. Az ENSZ-központban az is kiszivárgott, hogy Annan a következő napokban konzultálni kíván az újjáépítés kérdéséről a francia, a brit, az orosz és a német kormánnyal. Annan holnap várhatóan Franciaországba látogat, pénteken pedig Gerhard Schröder német kancellárral találkozik. Annan az elmúlt napokban többször utalt arra, hogy a világszervezet Afganisztánban és a Balkánon már bőséges tapasztalatot szerzett a háború utáni igazgatás és újjáépítés terén. Annan kevesli azt, amilyen szerepet Washington szán az ENSZ-nek.