<p>Az Izrael és az Egyesült Államok közötti "történelmi szövetség" erősítéséről készül tárgyalni Donald Trump amerikai elnökkel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki hétfőn Washingtonba utazott - közölte hétfőn az izraeli média. </p>
Netanjahu Washingtonba utazott a "történelmi szövetség" erősítésére
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/israel_cabinet714007396215_1_0.jpg.webp?itok=HD9VZGy6)
"Egyformán látjuk Donald Trump amerikai elnökkel a térséget fenyegető veszélyeket és a lehetőségeket" - jelentette ki Netanjahu Washingtonba utazása előtt a Ben Gurion repülőtéren. Az izraeli kormányfő először fog találkozni szerdán a Fehér HázbanTrumppal, akinek megválasztását örömmel üdvözölte az izraeli jobboldal.
"Beszélni fogunk szilárd szövetségünk erősítéséről"- ígérte Netanjahu. Az izraeli kormányfő Washingtonban Trump mellett megbeszélést folytat majd Mike Pence alelnökkel, Rex Tillerson külügyminiszterrel, valamint a kongresszus és a szenátus vezetőivel is.
Az izraeli kabinetet alkotó jobboldali pártok vezetői Trump megválasztását "történelmi lehetőségnek" tekintik, mert azt remélik, hogy elnöksége alatt "szabad kezet kapnak" a ciszjordániai telepes építkezések folytatására, területek annektálására. A kormány hétfői ülésén azt kérték a miniszterelnöktől, hogy ezt a kérdést külön hangsúlyozza amerikai útján.
Donald Trump választási kampányában kijelentette, hogy a Ciszjordániában felépített izraeli települések nem akadályozzák a békét, megígérte az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését (Izrael évtizedes kérésének teljesítését, amellyel elismernék a város fővárosi státusát), ezen kívül a telepeseket támogató David Friedmant nevezte ki országa nagykövetének.
Beiktatása óta viszont úgy tűnik visszakozott, elhalasztotta a külképviselet helyének megváltoztatását, és kijelentette, hogy a telepek fejlesztése Ciszjordániában nem kedvez a palesztinokkal kötendő békének.
A vasárnapi zárt kormányülésről kiszivárogtatott hírek szerint Netanjahu megpróbálta lehűteni a kedélyeket miniszterei körében. "Trump bízik az egyezségben, a palesztinok és Izrael közötti béketárgyalások folytatásában"- mondta a kormányfő. "Óvatosnak kell lennünk, nem szabad olyat tenni, ami mindent elronthat. Kerülnünk kell vele az összeütközést"- tette hozzá.
A miniszterelnök azt ígérte kormánya tagjainak, hogy kinyilvánítja elkötelezettségét a kétállami megoldás, vagyis a palesztin állam felállítása mellett, de továbbra is felhívja a figyelmet a palesztinok vonakodására a békemegállapodás kérdésében. Azt fogja hangsúlyozni Trumpnak - jelezte -, hogy a viszály fő oka nem a telepespolitika, hanem az, hogy a palesztinok nem ismerik el Izraelt zsidó államként.
Netanjahura komoly nyomás nehezedik saját pártja, a Likud vezetői részéről is, hogy Trump elnökségét kihasználva megpróbálja annektálni Ciszjordánia egy részét. Egy hétfői konferencián a Likudhoz tartozó Jiszráel Kac közlekedési miniszter kijelentette, hogy Izraelnek világosan nemet kell mondania a palesztin államra, és Netanjahunak Washingtonban szóba kell hoznia az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésének ígéretét. Kac első lépésként az izraeli fennhatóság kiterjesztését követelte a Jeruzsálem környékén lévő telepekre, és sürgette a ciszjordániai építkezések folytatását.
Naftali Bennet oktatási miniszter, a telepeseket támogató Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nevű párt vezetője ugyanezen a konferencián azt hangoztatta, hogy "a palesztin állam illúzió". Szerinte már van két palesztin állam: Jordánia és a Gázai övezet, és jelenleg egy harmadikért küzdenek a palesztinok.
Angela Merkel német kancellár lemondta a május tizedikére Jeruzsálembe tervezett közös német-izraeli kormányülést. Hivatalosan a szeptemberi német választásokkal indokolták a döntést, de a valódi ok a Háárec című újság szerint a múlt héten, a kneszetben megszavazott izraeli törvény, amely lehetővé teszi Ciszjordániában a palesztin magántulajdonban lévő földek utólagos állami kisajátítását majd átadását a telepeseknek, hogy ezzel törvényesítsék az ilyen földeken épült telepeket.
Az úgynevezett kétállami megoldás értelmében Izrael Állam mellett az 1967-ben elfoglalt gázai övezet és Ciszjordánia területén kellene létrejönnie a leendő palesztin államnak. A nemzetközi közösség Ciszjordániát megszállt területnek tekinti, nem ismeri el Izrael részeként, az ott létesült zsidó telepeket pedig törvénytelennek tartja. Izraelt korábban Washington és Brüsszel is bírálta a telepek miatt, mert a telepépítések gyakorlatilag ellehetetlenítik a palesztin állam létrejöttét. Jeruzsálem visszautasítja a bírálatokat, és tagadja, hogy a telepek akadályoznák a békekötést.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.