<p>Hartyányi Jaroszlava, az Országos Ukrán Önkormányzat elnöke köszönetet mondott azért, hogy 2003-ban a magyar parlament szolidaritást vállalt az ukrán néppel, egyúttal kimondta, hogy 1932-33-as éhínség szervezett, szándékos népirtás volt. A szovjet-orosz kormány által gerjesztett éhínségnek 7 millió halottja volt.</p>
Népirtás Ukrajnában: Szili „meghaladná” a történteket
Az 1932-33-as éhínség jó néhány nemzedék életére kiterjedően beoltotta a falusi emberekbe a szociális félelmeket, a politikai apátiát és passzivitást. Az éhínség megtörte az ukrán nemzeti elit nemzedéki folyamatosságát. Az éhínség megállította Kelet- és Dél-Ukrajna városainak “ukránosodását”, mert a lakosság pótlása túlnyomó rész oroszországi bevándorlás révén valósult meg. Az éhínség következményei egészen a Szovjetunió felbomlásáig kitapinthatóak voltak: a fiatalok elmenekültek a falvakból, Ukrajna térképéről ezer település tűnt el – így értékelik a túlélők a szovjet rendszer által szándékkal gerjesztett éhínség időszakát.
"1933-ban, a faluban 600 ember halt meg, a porták többségének volt halottja. Volt, akit koporsóban temettek el, de másoknak még ez sem jutott. A termés jó volt, de a portákat járták a különleges gabonabegyűjtő brigádok, és botjaikkal minden feltúrtak a gabona után kutatva. Én a kemencén feküdtem, és alattam volt a kenyérnek való. Lekergettek a kemencéről és elvették a gabonát. Az emberek minden megettek, hogy túléljék: ledarálták a kukoricacsutkát, akácvirágból főztek levest, megették a tavalyról maradt rothadt krumplit” – emlékszik egy túlélő a törvénytelenül hatalomra került szovjet-orosz baloldali párt rémtetteire.
Ukrajnában, amely a múlt században a Szovjetunió egyik legfőbb gabonatermelő területe volt, háromszor pusztított éhínség, mndhárom az 1917-es bolsevik puccs után. Az első csapás 1921-1922-ben, a második 1932-1933-ban, a harmadik 1946-1947-ben következett be. A legpusztítóbb a 75 évvel ezelőtti volt, amikor az ukrán falusi lakosság egyötöde halt meg. Összesen 7 millió ember vesztette életét, köztük 3 millió gyermek. A történészek a legfőbb okok közé sorolják az erőszakos kollektivizálást, a tehetősebb parasztok deportálását illetve a kötelező beszolgáltatást.
A megemlékezésen Hartyányi Jaroszlava elmondta: a kiolthatatlan láng nevű akció áprilisban indult Ausztráliából. Magyarországra Horvátországból érkezett a láng, innen Görögországba indul tovább három nap múlva - fűzte hozzá. A láng azt szimbolizálja, hogy az ukrán nemzet él, őrzi keservesen kivívott függetlenségét - mutatott rá. Az ukrán önkormányzat elnöke köszönetet mondott azért, hogy 2003-ban a magyar parlament szolidaritást vállalt az ukrán néppel, egyúttal kimondta, hogy 1932-33-as éhínség szervezett, szándékos népirtás volt.
"Ne csak időben, de a lelkünkben is haladjuk meg a 20. századot. Figyelmeztetnünk kell minden pillanatban nemcsak a jelen, de a jövő generációt is, hogy ezt nem lehet, nem szabad megismételni" - hangsúlyozta Szili Katalin. (MTI, ukrajinci.h)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.