Nem vonják felelősségre az állítólagos felségárulás miatt Václav Klaust

 A cseh alkotmánybíróság szerdai zárt ülésén leállította azt az eljárást, amelyet a parlament felsőháza, a szenátus kezdeményezett a volt cseh köztársasági elnök ellen.
   
Az eljárás leállításának oka, hogy Václav Klaus mandátuma röviddel a kezdeményezés után véget ért. A bírák így arra a következtetésre jutottak, hogy az üggyel már nem foglalkozhatnak - közölte Ivo Pospísil, a taláros testület szóvivője újságírókkal. "Egy ilyen eljárás elsődleges célja, hogy eltávolítsa hivatalából az államfőt. Miután az már nincs hivatalában, ennek már nincs értelme" - szögezte le Pospísil.
   
A parlament felsőháza azért perelte be Klaust az alkotmánybíróságon, mert nem tudta elfogadni az államfő rendkívül széles körű újévi közkegyelmét. A kereset benyújtói azt is sérelmezték, hogy Klaus nem írta alá a Lisszaboni Szerződés kiegészítését az európai mentőövről, és nem volt hajlandó időben kinevezni az alkotmánybíróság új tagjait, amivel veszélyeztette a testület működését.
   
A politikusok korábban hazaárulást emlegettek, de kiderült, hogy ez a fogalom az egyszerű polgárokra vonatkozik. Arra az esetre, ha az államfő az elkövető, a cseh jogszabályok szerint külön fogalom, a felségárulás vonatkozik.
   
A Cseh Köztársaság történetében ez volt az első eset, hogy az államfőt hivatalosan felségárulással vádolták.
   
A hatályos törvények szerint felségárulásnak az számít Csehországban, ha a köztársasági elnök az ország szuverenitása, területi épsége, valamint demokratikus rendje ellenében cselekszik.
   
Amennyiben a vádat az alkotmánybíróság megalapozottnak találta volna, az államfő elveszítette volna tisztségét és jogosultságát, hogy erre a tisztségre újra jelöltesse magát. Az elítélt államfő ugyanakkor elveszíti jogosultságát fizetésére és minden járadékára.
   

Václav Klaus második ötéves mandátuma március 7-én járt le, a szenátus beadványát pedig néhány nappal korábban juttatták el a brünni (Brno) székhelyű alkotmánybírósághoz.
   
Klaus korábban politikai játszmának minősítette a beadványt. Az utóbbi hetekben ismételten azt állította: a Cseh Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmával kihirdetett amnesztiája törvényes volt, nem sértett alkotmányt, s most is hasonló formában hirdetné ki azt.
   

A közvélemény leginkább azt kifogásolja, hogy Klaus olyan személyeket is kegyelemben részesített, akik ellen súlyos, hatalmas összegű korrupciós bűnügyek miatt folyt eljárás. A kegyelem következtében a megkárosítottak tízezreinek már semmi esélyük nincs arra, hogy kártérítésben részesüljenek.