Nem volt igazi áttörés

A tanácskozáson szó esett a keresztény gyökerek megemlítéséről, de ez nem szerepel az olasz előterjesztésben konkrét javaslatként, ezért egyre nehezebb elérni, hogy a viták nyomán meg is fogalmazódjék. A nézeteltérések változatlanul nagyon erősek e kérdéskörben, elsősorban Franciaország, Belgium, Finnország és Törökország tartja teljesen kizártnak az elfogadását. A megerősített együttműködés, a védelmi politika kérdéseit munkavacsora keretében vitatták meg a külügyminiszterek, s az olasz elnökség szombati előterjesztésébe már belevette az előterjesztett német–francia–brit javaslatot.

Szombaton vitatták meg első ízben a külügyminiszterek az intézményi kérdések teljes körét, az erre vonatkozó olasz összefoglalót. A tagjelöltek szerint az egy biztos, egy szavazat elv érvényesítésére van szükség, s ezt támogatja a többség is. A EU leendő külügyminiszteri tisztsége kapcsán fél tucat ország más elnevezést – például külügyi képviselő – akar, s többen kifogásolják kettős (tanácsi és bizottsági) kötődését. Felvetették egyesek azt is, hogy a külügyminiszter legyen-e a tanácsi testület vezetője, ne legyen-e inkább itt is rotáció. Az Európai Tanács elnöki pozíciója például Magyarország véleménye szerint lehet választott funkció is, ha világosan körvonalazottak az elnök jogkörei, s az ülés előkészítésére és levezetésére korlátozódnak.

A minősített többségi szavazás tekintetében változatlanul vita van: Spanyolország és Lengyelország ragaszkodik a nizzai szerződésben megfogalmazottakhoz, míg az országok többsége a konvent által kidolgozott variációt fogadná el azzal, hogy az úgynevezett kettős többség azonos szinten legyen, vagyis az államok, illetve a lakosság számát illetően is 50-50 százalék plusz egy szavazat, vagy 60-60 százalék legyen a szükséges arány.

Franco Frattini, az EU soros elnökségét ellátó olasz külügyminiszter a kétnapos értekezletet záró sajtóértekezletén fontos előrelépésekről beszélt, külön kiemelve, hogy a megerősített együttműködés, a védelmi kérdések terén széles körű egyetértés, „közös látásmód” alakult ki az államok között egy nyitott, áttekinthető és hatékony, a NATO-val nem versengő, hanem azzal egymást kölcsönösen kiegészítő európai védelem tekintetében. Megerősítette azt is, hogy nagy mértékben közeledett egymáshoz az országok álláspontja az egy biztos, egy szavazat tekintetében. Ami a szavazási rendet illeti, Frattini szerint a lényeg az, hogy minél hatékonyabb és átláthatóbb legyen. Cáfolta ugyanakkor, hogy az olasz elnökség a döntés 2009-re halasztását javasolta (ekkor jár le a nizzai szerződés). Frattini szerint a konvent által kidolgozott „kettős többségű” szavazási rend kérdésében a külügyminiszterek többsége azonos arányokat akar mind a tagállamok, mind a lakosság tekintetében.

Az EU alkotmányos szerződésének tervezetét december 8-án vitatják meg ismét a külügyminiszterek, s ugyanakkor tartják meg az állam- és kormányfők csúcsértekezletét, a kormányközi konferencia várható záró tanácskozását pedig december 12-13-án.

Jean-Luc Dehaene, az alkotmányos szerződés tervezetét kidolgozó konvent egyik alelnöke tegnap azt nyilatkozta, hogy a kormányközi konferencián részt vevő kisebb országok érdekeik ellen cselekszenek, amikor ragaszkodnak ahhoz, hogy az Európai Bizottságban minden tagországnak legyen egy-egy teljes jogú biztosa. Szerinte ismét megmutatkoznak a kormányközi együttműködés fogyatékosságai. Mindegyik ország azon fáradozik, hogy a lehető legnagyobb mértékben érvényesítse nemzeti érdekeit, amelyek végső soron nem is mindig azok, míg a konvent sokkal inkább a közös európai érdekekből indult ki. Példaként említette, hogy a tagországok több időt töltenek a döntéseket meggátolni képes kisebbségek lehetőségének megteremtésével, mint a minősített szavazattöbbséggel hozandó döntések alapjainak megteremtésével. A volt belga miniszterelnök a bel- és igazságügyi együttműködés területén is visszalépést érzékel ahhoz képest, amit a konvent elért. Márpedig szerinte világos, hogy az egyes tagállamok nem lesznek képesek egyedül kezelni a határokon átnyúló problémákat. Ugyanezt a jelenséget szemlélteti szerinte az Európai Bizottság majdani létszáma és összetétele körüli vita. A kisebbek fontosabbnak tartják a bizottságban való teljes jogú részvételüket, mint a testület hatékony működését.