Nem tántorodnak el az eurooptimizmustól

Bukarest. A románok jelentős része édeskeveset tud arról, milyen hatással jár majd az uniós tagság az átlagember munkájára és életkörülményeire. Bizonyítják ezt a közvélemény-kutatások eredményei is. Míg júliusban 72,8 százalék támogatta az európai betagolódást, a legutóbbi, augusztusi felmérés szerint a támogatók aránya nőtt, és a megkérdezettek 76,1 százaléka jelentette ki, hogy egy népszavazáson az ország EU-tagságára voksolna.

Bár a sajtó időről időre arról cikkezik, hogy a csatlakozás után ugrásszerűen nő az élelmiszerek ára, jóval nagyobb mértékben, mint annak idején Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban, úgy tűnik, a románokat semmi sem riaszthatja el az uniótól. Az emberek nem csóválják a fejüket arra a hírre sem, hogy januártól akár ötven százalékkal drágulhat a hús, a tej és a kenyér, pedig a lakosság már ma is szerény jövedelmének negyven százalékát költi élelmiszerre. A derűlátás ellen szólna az is, hogy az állampolgárok csaknem fele úgy véli, életszínvonala 2006-ban cseppet sem javult. Júniusban a kb. 9 ezer koronának megfelelő, 1112 lejes átlagbér tizenöt százalékkal magasabb volt ugyan az egy évvel korábbinál, de az éves bérnövekedés reálértékben mindössze nyolcszázaléknyi volt, ami az infláció szintjét sem érte el, sőt.

A reményeket elsősorban az táplálja, hogy a 2005-ben realizált, egy főre jutó 3500 eurós nemzeti össztermék (GDP) a nyugati befektetők rohama folytán 2008-ra várhatóan 5450 euróra növekszik – és a lakosság ebből életkörülményeinek javulási tendenciáját olvasta ki.

Egyetlen dolog miatt elégedetlen ma a romániai lakos: a korrupció szintje a látványos lebuktatások ellenére sem csökkent. A megkérdezettek eleve úgy látják, a parlament tagjainak 70 százaléka és az üzletemberek 61 százaléka korrupt. Minden második román állítja, nagy vagyonaikat az újgazdagok 1990 után törvénytelenül szerezték. Azt már kevesen tudják, hogy a vállalkozások 80 százaléka és a mezőgazdaság csaknem teljes egésze nem eurokonform, és hogy mindez a csatlakozás után milyen következményekkel jár majd.

Ám Románia helyzete a szakemberek szerint nem reménytelen. Az ország hatalmas természeti, ásványi és emberi forrásokkal, ennek okán pedig befektetési és fejlesztési potenciállal rendelkezik. A GDP az idén várhatóan 6,2 százalékkal nő, és az előrejelzések ezt a növekedést a következő két évre is valószínűnek tartják.