Nem találta meg Suhajda Szilárdot a mentőcsapat, befejezték a keresést

A legjobb nepáli hegyivezetőkből összeállított keresőcsapat órákon át kutatott a Hillary-lépcső bővebb területén, ahol a hegymászót utoljára életben látták. A serpák 8750 méter és a 8848 méteres csúcs között többször fel-alá másztak és keresték Suhajda Szilárd nyomát, de hiába. Az eltelt időt, az időjárási és a terepviszonyokat figyelembe véve semmilyen további esélye nincs annak, hogy a hegymászót életben találják, ezért a földi keresést befejezték. Jelenleg a keresésben részt vevő serpák biztonságos visszatérése a magyar háttércsapat feladata – írják.

A háttércsapat május 25-én kora este értesült róla, hogy egy másik expedíció serpája a reggeli órákban körülbelül 8780 méteren, a Hillary-lépcső aljában látta Suhajda Szilárdot. A serpa korábbról személyesen ismerte a magyar hegymászót, így biztosan állította, hogy őt látta. Amikor elhaladtak mellette életjeleket mutatott, de fagyási sérülések nyomai és a magashegyi agyödéma jelei látszottak rajta. A serpa vezető rendkívül legyengült állapotú kínai kliensét támogatta lefelé a csúcsról, ezért semmilyen módon nem tudott segíteni a hegymászónak, aki ráadásul a mászóúttól valamivel távolabb feküdt, ezért nem kapcsolódott a rögzített biztosító kötélhez. Kötélbiztosítás nélkül megközelítése életveszélyes lett volna – áll a bejegyzésben.

A háttércsapat azonnal megkezdte a mentés szervezését, és az esti órákban megállapodott a magyar mászó alaptábori hátterét biztosító nepáli ügynökséggel abban, hogy pénteken reggel megkísérelnek helikopterrel felrepülni olyan magasságba, ahonnan láthatják Suhajda Szilárdot. Ezzel egy időben három serpát is elindítottak, akik optimális esetben már pénteken, a késői órákban felérhettek volna hozzá.

A háromfős serpa csapatban volt a téli K2-t elsőként megmászó Gelje Sherpa is. A neves olasz hegymászó és helikopter-pilóta, Simone Moro Katmanduból gépével egyenesen a kettes táborba vitte őket, majd egy felderítő repülésre indult, hogy átvizsgálja a hegy déli oldalát, kizárva annak esélyét, hogy a magyar mászó közben lezuhant.

A közlemény szerint a három serpa pénteken, nepáli idő szerint délelőtt 10 órakor indult el a 6400 méteren lévő kettes táborból és hét óra alatt elérték a 7950 méteren lévő négyes tábort. Ez az út egy átlagos mászónak két napra elosztva ennek az időnek a háromszorosa. Itt egy negyedik serpa és egy segítő várta őket sátorban.

Rövid pihenőt követően, a szél csitulása után mindössze két órával felérkezésük után, nepáli idő szerint 19:15-kor a háromfős csapat elindult a Hillary-lépcső irányába. Egész éjjel másztak, a  megadott helyen azonban nem találták Suhajda Szilárdot, ezért elkezdték átkutatni a területet a csúcsig, majd vissza a Hillary-lépcsőhöz. A Hillary-lépcső környékét tüzetesen átvizsgálták, minden lehetséges esésvonalat az úttól jobbra és balra, a nepáli és a tibeti oldalon is, ameddig csak le tudtak ereszkedni a rögzített kötelektől. Ezután a lépcső alatti, 8750 méternél lévő Déli-csúcsig vezető szakaszt, és annak belátható környékét vizsgálták át, de nem találták meg a hegymászót. Ekkor a háttércsapattal történt egyeztetést követően közösen úgy döntöttek, hogy a keresést berekesztik.

Vasárnap még egy utolsó helikopteres repülést végeznek a hegy kettes tábora feletti oldalának átkutatására.

Huszonhét év alatt, 16 korábbi sikertelen magyar expedíció után Suhajda Szilárdnak reális célja volt pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók támogatása nélkül elérni a Föld legmagasabb pontját. Az Everest palack nélküli megmászása világviszonylatban is kiemelkedő teljesítmény. Az elmúlt 45 évben, mióta Reinhold Messner és Peter Habeler bebizonyították, hogy a feladat lehetséges és túlélhető, olyan magyar alpinisták próbálták elérni a csúcsot oxigénpalack nélkül, mint Várkonyi László, Klein Dávid vagy Erőss Zsolt. A statisztikák szerint a sikeres megmászások kevesebb mint két százaléka történik oxigénpalack nélkül, még kisebb számot jelent azon mászók szűk csoportja, akik serpa asszisztenciát sem vettek igénybe.

Suhajda Szilárd az egyik legeredményesebb magyar expedíciós hegymászó volt. A 8051 méteres Broad Peaket 2014-ben, első és máig egyetlen magyarként a 8611 méteres K2-t 2019-ben, a 8516 méteres Lhocét pedig 2022-ben mászta meg pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók segítsége nélkül. A Mount Everesten a nyomkövetője alapján mért 8795 méteres elért magassággal Suhajda Szilárd az, aki a legmagasabbra jutott magyarként palack és serpák nélkül.