Nem Kaiser a móri mészáros, de 18 évig ülni fog

Az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így a döntés nem jogerős. Kaiser móri perújítása a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

Kaiser, akit kommandósok kísértek a tárgyalásra, reggel az utolsó szó jogán méltányos büntetést kért mindazért, amit valóban elkövetett.

Móron egy bankfiókban nyolc embert lőttek le 2002. május 9-én. A rendőrség rövidesen megnevezett két lehetséges elkövetőt, 2002 júliusában viszont már két másik személyt, Kaiser Ede és Hajdú László került a nyomozó hatóságok látókörébe, majd előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság a móri vérengzés miatt és több mint 7 éve fogva is tartják őket. A két férfi azóta is következetesen tagadja bűnösségét a móri ügyben.

Kaisert 2004-ben a Fővárosi Bíróság, 2005-ben pedig jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla is tényleges életfogytiglanra ítélte Mór és tucatnyi más bűncselekmény miatt.

Kaiser már másfél éve töltötte a magyar jogrendszerben kiszabható legsúlyosabb büntetést, amikor 2007 elején a rendőrség bejelentette, hogy megtalálták a Móron használt fegyvereket, melyek nem Kaiserhez, illetve Hajdúhoz köthetők.

Kaiser perújítási tárgyalása tavaly kezdődött el.

A terhére rótt cselekmények többségét, a minősített rablásokat, súlyos testi sértéseket, lőfegyverrel, okirattal, kábítószerrel visszaélést régóta elismerte a vádlott. Ezekért, illetve egy Budaörsön elkövetett emberölés kísérletéért kapott pénteken nem jogerősen 18 évet Kaiser.  

Az ügyvéd fellebbezett egyfelől a büntetés enyhítése érdekében, másfelől azért, mert álláspontja szerint az ölési cselekmény nem szándékos, hanem gondatlan volt.

A móri ügyben a vádhatóság korábbi perbeszédében büntetőjogi megfontolásokból nem felmentést indítványozott, csupán annak kimondását, hogy azt nem Kaiser követte el, ám a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte a korábbi ítélteket és Mór vonatkozásában felmentő rendelkezést hozott.  

A bíró szóbeli indoklásában a büntetéskiszabás kapcsán a védelem álláspontjával szemben azt hangsúlyozta: ebben az eljárásban nem veheti figyelembe, hogy Kaiser "ártatlanul" ült, annál is inkább, mert a vádlott számos súlyos bűncselekményt követett el, melyekért a 18 éves szabadságvesztés a megfelelő büntetés.

A bíró az egy hónappal ezelőtti védőbeszédről azt mondta, hogy az nem perbeszéd, hanem "kizárólag a médiának szóló, hangulati elemekkel tarkított beszéd volt".

Az ítélethirdetést követően a Fővárosi Bíróság döntött Kaiser előzetes letartóztatásáról, mely ellen a vádlott és védője sem fellebbezett.

Az elsőfokú eljárás során a védő elfogultsági kifogást terjesztett be az eljáró bíró és az egész Fővárosi Bíróság ellen, ám ezt korábban már elutasították.  

Jelenleg a móri ügy két korábbi vádlottja, Hajdú László és Kaiser Ede más bűncselekmények miatt 17, illetve 18 éves, első fokon nem jogerősen kiszabott szabadságvesztését tölti. A két - feltehetően valódi - elkövető egyike előzetes letartóztatása alatt öngyilkos lett, társa Weiszdorn Róbert pedig első fokon nem jogerősen életfogytiglant kapott, melyből legkorábban 30 év múlva szabadulhat.

Kaiser ügyvédje nemrégen kártérítési pert indított azért, mert védencét tényleges életfogytiglanra ítélték, holott nem is járt a nyolcas gyilkosság helyszínén. Kaiser ugyanúgy 25 millió forintot kér kártérítésként, ahogy ennyit kapott nyomravezetőként korábban bűntársa Kiglics Attila. Ezt a polgári pert feltehetően vidéken tárgyalják majd.

A Fővárosi Bíróság perújítási eljárásban hozott első fokú ítéletében pénteken kimondta, hogy Kaiser Ede nem bűnös a 2002-ben elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablásban, ugyanakkor a vádlottat 18 év szabadságvesztésre ítélte tucatnyi más bűncselekmény miatt.

Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása a móri ügyről, különösen tekintettel annak bírósági fordulataira:

2002. május 9. - Magyarország eddigi legvéresebb bankrablását követték el Móron, az Erste Bank helyi fiókjában. Két fegyveres összesen nyolc embert gyilkolt meg, közülük hatan a helyszínen, ketten később a kórházban haltak meg.
2002. május 13. - Feladta magát a rendőrség által a rablógyilkossággal összefüggésbe hozott Horváth Szilárd, s megkezdte egy korábbi, 8 hónapos büntetésének letöltését. 21-én a rendőrség bejelentette, hogy a bankban rögzített DNS-nyomok nem egyeznek a Horváth Szilárdtól vett mintával.
2002. július 22. - A rendőrség speciális szolgálata elfogta Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, akiket meggyanúsítottak a móri rablás elkövetésével. 26-án kiderült, hogy a bankrablás helyszínén rögzített DNS-minta nem azonos az időközben előzetes letartóztatásba helyezett gyanúsítottaktól levett mintával.

2004. május 20. - A Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot Kaiser Ede és Hajdú László ellen.
2004. december 23. - A Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében Kaiser Edét tényleges életfogytiglanra ítélte a móri vérengzés és más bűncselekmények miatt. A bíróság egyedül Kaiser Ede bűnösségét mondta ki többszörös emberölésben. A másodrendű vádlott, Hajdú László a Kaiserrel közösen elkövetett fegyveres rablások miatt tizenöt év fegyházat kapott. A harmadrendű vádlott, a büntetett előéletű Kiglics Attila az eljárásban két fegyveres rablás miatt három évet kapott.

2005. október 25. - A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú tárgyaláson jogerőre emelte a Kaiser Edére első fokon kiszabott tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, ugyanakkor hatályon kívül helyezte Hajdú László vonatkozásában az első fokú ítéletet, és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot.

2007. február 19. - A rendőrség őrizetbe vette a 2003. évi veszprémi postásgyilkossággal "kapcsolatba hozható" N. L.-t és társát, W. R.-t. A két férfit meggyanúsították a móri vérengzéssel is. Szakértői vélemény szerint az előzetes letartóztatásba helyezett N. L. lakásán talált Scorpio típusú géppisztoly megegyezett azzal, amellyel Móron kivégezték a bank alkalmazottait és ügyfeleit. Emellett a lefoglalt pisztoly is megegyezett azzal a fegyverrel, amivel a bank biztonsági őrét lelőtték. Kaiser Ede ügyvédje perújítási indítványt nyújtott be.
2007. május 18. - A Budai Központi Kerületi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a 2002. május 9-én elkövetett móri bankrablás harmadik gyanúsítottját, S. Zoltánt, aki a gyanú szerint maroklőfegyvert és sorozatlövőt adott el a bankrablással gyanúsított N. Lászlónak. S. Zoltán a bűntett idején rendőrként szolgált.
2007. július 13. - Cellájában öngyilkos lett a móri mészárlás egyik gyanúsítottja, N. László, akit több, postások elleni rablótámadással és egy gyilkossággal is gyanúsítottak.
2007. december 20. - Miután a rendőrség vádemelési javaslattal lezárta a nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda ismertette a bankrablás miatt indult eljárások eredményét. Eszerint a móri bankfiók kirablása az azóta öngyilkosságot elkövető N. László ötlete volt, és a bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy ő mészárolta le a bankfiókban a nyolc embert, a móri bűncselekményben társa volt W. Róbert.

2008. április 2. - A Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot a Fejér Megyei Bíróságra W. Róbert ellen a móri bankfiókban történt mészárlás ügyében. A főügyészség a férfit előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen társtettesként elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel- és lőszerrel való visszaélés bűntettével vádolta.
2008. április 14. - A Hajdúék elleni megismételt eljárás tárgyalására a Fővárosi Bíróság elé tanúként behozott W. Róbert kijelentette: Hajdúéknak semmi köze a móri ügyhöz.
2008. április 26. - A Fővárosi Ítélőtábla perújítást rendelt el a móri vérengzés miatt jogerős életfogytiglani büntetését töltő Kaiser Ede ügyében. A perújítást az indokolta, hogy az újabb bizonyítékok szerint feltehetően mégsem Kaiser követte el a bűncselekményt. 28-án a Fővárosi Bíróság úgy döntött, hogy a Hajdú elleni perben a móri vádpontot elkülöníti a többitől és felfüggeszti a peres eljárást, amíg Kaiser Ede perújítási eljárásában nem születik döntés. A végzés ellen az ügyész és a védő is fellebbezett, emiatt az Fővárosi Bíróság a Fővárosi Ítélőtáblára terjesztette fel az ügyet, ahol döntenek majd a móri vádpont elkülönítése, illetve felfüggesztése ügyében.
2008. május 28. - Első fokon hét év fegyházbüntetésre ítélte a tatabányai bíróság S. Zoltánt. Ő adott el 2001 nyarán két géppisztolyt és három pisztolyt N. Lászlónak, aki a fegyvereket a móri bankfiók kirablásánál használta. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy S. Zoltán a cselekmény elkövetésekor rendőr volt.
2008. június 9-10. - Székesfehérvárott a Fejér Megyei Bíróságon a móri bankrablás ügyében lezajlott büntetőper egyedüli vádlottja a 35 éves Weiszdorn Róbert volt a gyanúsított Nagy László 2007. július 14-i öngyilkossága miatt. Weiszdorn ellen a vád előre kitervelten, több emberen, társtettesként elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés volt. A vádlott csak részben ismerte el a bűnösségét, mert - mint mondta - ott volt ugyan a bankrablás színhelyén, részt vett a rablásban, de emberélet kioltásához nincs köze. A bíróság a tárgyalást a tanúk meghallgatása után 2008. szeptember elejére elnapolta.
2008. szeptember 24. - A Fővárosi Bíróság az áprilisban elrendelt perújítási tárgyalás első napján félbeszakította Kaiser Ede jogerősen kiszabott, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésének végrehajtását. A férfit ugyanakkor előzetes letartóztatásba helyezte az elsőfokú ítélet kihirdetéséig.
2008. október 22. - A Fővárosi Bíróság első fokon 17 év fegyházbüntetésre ítélte Hajdú Lászlót emberölési kísérlet, három rablás, egy súlyos testi sértés kísérlete, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés és közokirat-hamisítások miatt, de a Fővárosi Ítélőtábla határozata alapján felmentette a 2002-es móri bűncselekménnyel kapcsolatos vádpont alól.
2008. december 18. - Székesfehérvárott a Fejér Megyei Bíróság első fokon életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Weiszdorn Róbertet, a 2002. május 9-i móri fegyveres bankrablás vádlottját. A bíróság Weiszdornt bűnösnek találta társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében.

2009. június 24. - Nem jogerősen két év három hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi bíróság Kaiser Edét egy ausztriai pénzváltó kifosztása miatt. A bűncselekmény elkövetését korábban azért ismerte be a vádlott, hogy igazolja: nem a móri bankrablásból, hanem ebből a lopásból volt pénze 2002 májusában.
2009. október 7. - Elhangzottak Kaiser Ede perújítási eljárásában a perbeszédek, amelyek során az ügyész és a védő is azt kérte a Fővárosi Bíróságtól, hogy mondja ki: nem a vádlott követte el 2002 májusában a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablást.