Nem hagyta jóvá a cseh szenátus az isztambuli egyezményt

A mintegy hétórás heves vitát követően a 81 tagú testületben a szavazáskor jelenlevő 71 szenátor közül csak 34-en támogatták az egyezmény elfogadását. A dokumentum ratifikációjához legalább 36 szavazatra lett volna szükség.

Az isztambuli egyezményt – amely 2014. augusztus 1-jén lépett életbe – Csehország 2016-ban írta alá, de a törvényhozás sokáig nem vette napirendjére a ratifikálást, ennek folyamata csak tavaly nyáron kezdődött el.

A felsőházban visszhang nélkül maradt Petr Pavel államfő szerdai felhívása is, amelyben az egyezmény ratifikálását kérte.

Az isztambuli egyezmény évek óta éles viták tárgya a cseh társadalom liberális és konzervatív része között, és ez a szavazásban is megmutatkozott. A jogszabály elfogadását leginkább a Kalózpárt, valamint a Polgármesterek és Független Személyiségek párt szenátorai támogatták, míg a szociáldemokrata párt és az Igen – Elégedetlen Polgárok Akciója szenátori frakciói elutasították. Két jobboldali frakció, a Polgári Demokratikus Párt és a TOP 09 párt szenátorai nagyjából fele-fele arányban támogatták, illetve elutasították a jogszabályt.

A nemzetközi dokumentumot a parlamenti alsóháznak, a képviselőháznak is meg kellett volna ne vitatnia, de tekintettel a szenátus döntésére már valószínűleg nem fogja.

A keresztény egyházak képviselői üdvözölték a szenátusi döntést, míg Martin Dvorák, a kormány európai ügyekért felelős minisztere „Európában szégyennek” minősítette a jogszabály felsőházi elutasítását. Csehország így azon kevés országok egyike, amely aláírta, de nem ratifikálta az egyezményt.