Nem ellenzik a kettős többséget

Brüsszel. Az EU alkotmányos szerződéséről tárgyaló kormányközi konferencia (IGC) hétfőn megtartott miniszteri fordulóján már egyetlen ország sem ellenezte, hogy az uniós döntéshozatali eljárásokban a kettős többség módszerét alkalmazzák. Mint hétfőn este a hírügynökségek beszámoltak róla: ez azt jelentené, hogy a minősített szavazattöbbséget az egyes tagországokra jutó szavazati súlyok helyett a tagállamok száma, illetve az általuk képviselt népességarány szerint határoznák meg. Továbbra is nyitott maradt azonban a szavazati küszöbarányok kérdése, amely most már minden jel szerint csak az IGC állam- és kormányfői szintű fordulójában fog eldőlni. Az alkotmány tervezetét kidolgozó konvent azt javasolta, hogy egy döntést akkor tekintsenek elfogadottnak, ha azt a tagállamok legalább 50 százaléka támogatja, s ugyanezek az országok egyúttal az unió összlakosságának legalább a 60 százalékát képviselik. A tagállamok egy része azonban nincs megelégedve ezekkel az arányokkal, és szeretné elérni, hogy a küszöböket magasabban határozzák meg.

Valamennyi résztvevő úgy foglalt állást, hogy még az ír elnökség alatt (június 30-ig) létre kellene jönnie a megállapodásnak. Ennek az esélyei „most talán egy kicsivel jobbak”, mint annak, hogy mégsem születik egyetértés. Pozitívum, hogy az IGC tavaly októberi kezdete óta ez alkalommal folyt először nyílt vita a minősített szavazattöbbség meghatározásáról. A tanácskozás előtt az osztrák külügyminiszter kezdeményezésére külön egyeztetést tartott az úgynevezett hasonlóan gondolkodó országok 13-as (a kisebb és közepes, illetve az újonnan csatlakozott tagállamokból álló) csoportja. A minősített többséggel kapcsolatos vita lényegében e csoport és a nagyobb tagállamok között folyt. Az előbbiek azt hangoztatták, hogy a lakossági arány küszöbe nem növelhető egy bizonyos határon túl (számot általában nem említettek), a nagyobbak ezzel szemben ennek az aránynak a fontosságát emelték ki.

Nem tudni, lesz-e EU–NATO-csúcs

Brüsszel. Egyelőre nem született döntés arról, hogy a NATO június végi csúcsértekezlete keretében tartsanak-e közös EU–NATO csúcstalálkozót Isztambulban. Az EU katonai ügyekben illetékes politikai és biztonságpolitikai bizottsága, illetve a NATO-nagykövetekből álló Észak-atlanti Tanács megbeszélése után Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár csak annyit közölt, hogy végleges döntést nem hoztak. Az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja, Javier Solana annyit tett hozzá, hogy ha kell, akkor lesz ilyen csúcstalálkozó, de a két szervezet közötti kapcsolatok minősége nem a találkozók számától függ. (MTI)