Napirenden marad Lomnici Zoltán és Gubík László petíciója

A politikus úgy fogalmazott, hogy sikerült időt nyerni, a testület ugyanis úgy döntött, mindaddig napirenden tartja a kérdést, amíg a szlovák alkotmánybíróság nem dönt az ügyben. Azt ugyanis a szlovák alaptörvény is kimondja, hogy akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.

"Most meg kell várni az alkotmánybírósági döntést, azt meg fogjuk vizsgálni, és akkor az ügy újabb lendületet vesz" - fogalmazott Hankiss. A képviselő arra is kitért, hogy a vita úgy elhúzódott, hogy időközben még a tolmácsok munkaideje is lejárt, így egy részét fordítás nélkül, angolul folytatták le.    A szlovák fél a vitában azt hangsúlyozta, hogy az uniónak ebbe nincs beleszólása, az állampolgárság szabályozása tagállami hatáskör. Ezt Hankiss sem vitatta, de elmondta, hogy az a "brutalitás", amellyel a törvényt az érintetteteken végrehajtják, az már nem tagállami hatáskör, ez ugyanis emberi alapjogokat sért, ami szerinte nagyon is uniós kompetencia.    A petíciót jegyző Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke úgy vélekedett, hogy a mai a felvidéki magyarság napja Brüsszelben, mert mind a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó pozsonyi parlamenti határozat, mind az állampolgársági törvény ügyében beadott petíció napirenden maradt. Ez olyan siker, ami talán a szlovákokat is elgondolkodtatja - fogalmazott a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke.    Gubík László az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: 2011 nyarán vette fel a magyar állampolgárságot, és azóta jogi értelemben bevándorlóként él szülőföldjén. Úgy vélekedett, hogy a kérdés rendezése Szlovákia érdeke is. Szlovákiának ugyanis szerinte nem érdeke, hogy elveszítsen munkavállalókat, tehetséges fiatalokat, értelmiségieket, adófizetőket.    "Ez nem tesz jót sem Szlovákia image-ének, sem Szlovákia gazdaságának. Ez nem csak szlovák-magyar kérdés" - hangsúlyozta az MTI-nek Gubík.    Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt EP-küldöttségének vezetője szintén tagja a petíciós bizottságnak. A zárt ülést követően közleményben ismertette álláspontját.    "A szlovák állampolgársági jogszabály aránytalan válasz és magával a szlovák alkotmánnyal is ellentétes. A jelenlegi szlovákiai gyakorlat az emberi jogok súlyos megsértése. A magyar állampolgárságot is megszerzőket nemcsak állampolgárságuktól, de állandó lakhelyüktől, sőt szerzett jogaiktól, nyugdíjuktól, egészségügyi ellátásuktól is megfosztják. Ez elfogadhatatlan a mai Európában" - írja közleményében a szocialista EP-képviselő.    Tabajdi szerint a jelenlegi állapot nem nevezhető normálisnak, és úgy véli, hogy mind a szlovák, mind a magyar kormány politikája túl konfrontatív ahhoz, hogy megoldást találjanak a kérdésben. A megbékélésre kész demokratikus pártok együttműködésére van szükség mind Magyarországon, mind Szlovákiában annak érdekében, hogy rendeződjön a helyzet - hangsúlyozza Tabajdi Csaba. Egyértelművé teszi: ő maga is támogatta, hogy a petíciós bizottság tovább vizsgálódjon az ügyben.     Mészáros Alajos szlovákiai magyar politikus, a Magyar Közösség Pártja EP-képviselője azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy szerinte amit meg lehetett tenni, azt megtették. Párttársa, Bauer Edit rámutatott, hogy bár egyes politikusok megpróbálták úgy beállítani, mintha az volna, de ez nem szlovák-magyar vita, a 433 állampolgárságától megfosztott ember többsége ugyanis nem magyar nemzetiségű, a legtöbben csehek.    Tőkés László, egykori királyhágómelléki református püspök úgy vélekedett, hogy a szlovák törvény egyértelműen a magyarok ellen irányul. Elmondta, hogy az ülésen egyfajta egyensúlyozási törekvést vélt érzékelni.    "Valahol érzékelik az Európai Parlamentben, hogy túlságosan messze mentek el a Magyarország elleni eljárásmódban"- hangsúlyozta az erdélyi magyar politikus, aki szerint például az Európai Bizottság alapjogi biztosa nem törődik a külhoni magyar kisebbségekkel, miközben a magyarországi kisebbségek miatt aggodalmát fejezi ki.     Tőkés László annak a véleményének is hangot adott, hogy Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő kétoldalú találkozója "nagymértékben meghatározhatja a (szlovák) alkotmánybíróság köztudottan politikai beállítottságú objektivitását".    Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke is eljött a bizottsági ülésre Brüsszelbe, bár a zárt ülést végül nem követhette figyelemmel a teremben. A pártelnök úgy véli, a petíciós bizottság döntése a szlovák alkotmánybíróság döntését is felgyorsíthatja, sőt, akár annak kereteit is meghatározhatja.    "Szlovákiának döntenie kell, hogy ezt a kérdést megoldja az alkotmány értelmében civilizált módon, vagy ezt a vitát, veszekedést továbbra is folytatni akarja európai színtéren" - húzta alá a jelenleg parlamenten kívüli párt vezetője.