Nagy kihívás az infláció

Brüsszel. Az unióhoz két éve csatlakozott közép-kelet-európai országok, az EU-8-ak 2006 első negyedévében folytatták robusztus növekedésüket. Kedvezőek a kilátásaik a következő másfél évre: 2006-ban a térség átlagos GDP-növekedése 6,3 százalék, míg 2007-ben 5,6 százalék lesz, az ICEG Európai Központ előrejelzése szerint.

A kutatók várakozása alapján a növekedést a balti államokban a lakossági fogyasztás és a vállalati beruházások bővülése gerjeszti, ami mögött a reálbérek, illetve a termelékenység erőteljes emelkedése áll. Ezzel együtt a balti országok növekedése kissé lassul 2006-ban (átlagosan 8,3 százalékra), Közép-Európában azonban – Magyarország és Csehország kivételével – gyorsulásra lehet számítani, elsősorban az export erőteljesebb bővülésének köszönhetően. Magyarországon várhatóan jelentősen lassul a növekedés a kiigazítási program hatása miatt.

Az elmúlt években tapasztaltakkal szemben az infláció ismét gazdaságpolitikai kihívássá válik az újonnan csatlakozott államokban. Idén előreláthatólag csak Szlovénia és Lengyelország teljesíti a maastrichti inflációs kritériumot. A balti államokban a fogyasztói árak gyors növekedését elsősorban kínálati tényezők (a termelékenység és a bérek erőteljes emelkedése, az energiaárak növekedése) okozza, miközben a rögzítettárfolyam-rendszer miatt a gazdaságpolitika csak fiskális és jövedelempolitikával képes hatni a fogyasztói árakra. Közép-Európában kismértékben gyorsul a fogyasztói áremelkedés üteme a gyors növekedés miatti ciklikus hatások és az adminisztratív árak kiigazítása következtében. Kivétel Magyarország, ahol az adó és a hatósági árak emelése, az árfolyam gyengülése jelentős inflációs többletet eredményez 2006–2007-ben.

A nyolc ország átlagában az államháztartás hiánya 2005-ben 2 százalékra mérséklődött a 2004-es 2,5 százalékról, köszönhetően a gyors növekedés által teremtett kedvező ciklikus hatásnak és az infláció mérséklése érdekében alkalmazott fiskális megszorításnak. A kedvező ciklikus hatás 2006-ban is fennmarad, azonban a fiskális politika jellege kissé módosul. Mindezek eredményeképpen az államháztartás átlagos hiánya 2,3 százalékra emelkedik.

A folyó fizetési mérleg hiánya GDP-arányosan 6,5 százalékra növekszik 2006-ban, elsősorban a balti államok magas, 10 százalékot meghaladó deficitje miatt. Emögött a beruházások erőteljes növekedése, és a hiányt finanszírozó közvetlen tőkebefektetések (FDI) töretlen beáramlása áll. Közép-Európában a szlovák hiány közelíti meg ezt a mértéket a 8 százalékos GDP-arányos deficittel, amit elsősorban az elmúlt években beáramlott FDI generálta importtöbblet és növekvő jövedelemrepatriálás okoz. Lengyelország, Csehország és Szlovénia mérsékelt folyófizetésimérleg-hiánnyal számolhat, köszönhetően exportjuk lendületes növekedésének és a kedvező jövedelemegyenlegnek.

A munkaerő-piaci mutatókat tekintve az eltérések az egyes országok között jelentősek maradnak 2006-ban és 2007-ben is. A munkanélküliségi ráta változatlanul alacsony Csehországban, Szlovéniában és a növekedés ellenére Magyarországon, miközben meghaladja a 10 százalékot Lengyelországban és Szlovákiában. A gyors növekedés, a munkaerő migrációja nyomán a munkanélküliségi ráta érdemben csökken a balti államokban: a 2004-ben mért 10,5 százalékról tavaly 8,6 százalékra, míg idén 7,4-re. A gyors növekedés és a szerkezeti reformok eredményeképpen a munkanélküliség mértéke Lengyelországban és Szlovákiában is mérséklődik. (euractiv.hu)