Mutatvány egy halott elefánttal

Angela Merkel német kancellár és a finn vezérkar: balról Erkki Tuomija külügyminiszter, jobbról Matti Vanhanen kormányfőReuters-felvételDe még azt sem tudni, hogy milyen alkotmányt, és azt sem, hogy hogyan. Ez utóbbit illetően ugyan körvonalazódik valamiféle menetrend, de a mérvadó politikusok többsége úgy véli, 2009-ben már nem az lesz az alkotmány szövege, mint amit a franciák és hollandok tavaly népszavazáson elutasítottak, szerintük mindenképpen módosítani kell a szövegen. Vagyis azon a szövegen, amelyet 15 tagország már ratifikált. Velük mi lesz? Újból végig kell csinálniuk ezt a procedúrát?

Másfél hét múlva a finnek veszik át az osztrákoktól a soros elnökséget, 2007-első felében pedig a németek kerülnek sorra. A finn elnökség alatt nagy változás nem várható, habár ők fogadkoznak, a német elnökség azonban jövő júniusban, vagyis már a francia elnökválasztás és a holland parlamenti voksolás után jelentést terjeszt elő arról, hogy mit lehet tenni az EU-alkotmány ügyében. Az állam- és kormányfők ennek alapján döntenek majd a további teendőkről, ám úgy, hogy a szükséges lépések legkésőbb 2008 második felében megtörténjenek – ekkor éppen Franciaország lesz az EU soros elnöke. Úgy tűnik: az alkotmány okozta válság megoldásánál az állam- és kormányfők az unió két nagyhatalmának, Németországnak és Franciaországnak szánnak vezető szerepet. Addig nem tehetnek mást, mint – Barroso EU-bizottsági elnök javaslata szerint – jövő tavasszal, az EU elődjét létrehozó római szerződés 50. évfordulóján a tagállamok ünnepélyes nyilatkozatban tesznek hitet Európa értékei és ambíciói mellett. Az elején említett 2009-es „végső határidőnek” azért van jelentősége, mert akkor lesznek az új európai parlamenti választások, és akkor áll majd fel az új Európai Bizottság.

Egyébként elég nagyok a véleménykülönbségek. A tagországok három csoportra oszthatók: vannak optimisták, vannak szkeptikusok és vannak, akik kivárnak. Abban általában egyetértés van, hogy Bulgária és Románia felvétele után szükséges az intézményi reform – amit az alkotmány rögzít – ahhoz, hogy a további bővítésre gondolni lehessen. Az EU jelenlegi állapotában további terjeszkedést már nem bír el.

A jelenlegi alkotmánytervezet egyik legfőbb támogatója, Guy Verhofstadt belga kormányfő álláspontja is változott már. Azt mondta, elég realista ahhoz, hogy megértse, az alkotmányt teljes egészében nem fogják életbe léptetni. Mint hozzátette: a fontos az, hogy véget érjen az egyöntetű döntéshozatal rendszere, azaz az alkotmányból meg lehessen menteni a minősített többséggel való határozathozatal kiterjesztésének alapelvét. Romano Prodi új olasz kormányfő szintén úgy fogalmazott, az alkotmány jelenlegi formájában túlhaladott, a tavalyi francia és holland elutasítás után nincs esély a jelenlegi szöveg hatályba lépésére.

Ezzel szemben Matti Vanhanen finn miniszterelnök, aki hamarosan átveszi a stafétabotot az osztrák kancellártól, egy német lapnak adott interjújában elutasította a vitatott alkotmány átdolgozását. „Finnország azt akarja, hogy ez az alkotmány életben maradjon.” Kijelentette, országa ősszel ratifikálni fogja az alkotmányt. E lépés bírálói szerint Finnország mutatványt akar végrehajtani egy halott elefánttal. Vanhanen a soros finn elnökség fő feladatát így fogalmazta meg: nem elégséges az úgynevezett gondolkodási szünetet meghosszabbítani, „el kell kezdenünk az alkotmány népszerűsítését”. Szerinte „a 2004-es EU-bővítés sikertörténet. A legdinamikusabb gazdasági fejlődés a tíz új EU-országban megy végbe. Az eddiginél nagyobb figyelemet kell szentelni a tényleges eredményeknek”. Egyébként Vanhanen nem tartja reálisnak, kivitelezhetőnek Wolfgang Schüssel osztrák kancellárnak azt a felvetését, hogy az alkotmányt minden EU-országban egyszerre bocsássák népszavazásra, s fogadják el, ha a szavazók és az országok többsége elfogadja azt.

A statisztikák szerint a régi tagországokban növekszik az euroszkepticizmus, sokakat már a tíz új tagállam 2004-es felvétele is elborzasztott. Például Hollandiában az alkotmány elutasítása után tovább romlott a helyzet, Atzo Nicolai Európa-ügyi miniszter a múlt heti csúcs kapcsán közölte: a hazájában jövőre esedékes választások után megalakuló új kormány sem lesz képes megmenteni az alkotmányt. Azt mondta, a jelenlegi kormány álláspontja világos: még egy enyhén módosított szöveggel sem szabad megkockáztatni egy újabb népszavazást. (-nák, mti, euractiv.hu)

Unió Nagy-Britannia nélkül?

Berlin. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök a múlt heti csúcs előtt azt mondta a Die Weltnek, Nagy-Britannia nélkül is el tudja képzelni az uniót. Hozzáfűzte ugyan: nem kívánja a britek kiválását. Szerinte Franciaországról viszont nem mondhat le az unió. „Ha Németország és Franciaország nem húznak egy irányba, az európai hajtómű annyira megsérülhet, hogy a kocsi sem fog mozogni.” (MTI)