Munkavállalás az unióban

Jövő május 1-től tehát bármely uniós tagállamba szabadon be- és kiutazhatunk, ott tartózkodhatunk, továbbá – ha megélhetésünkhöz szükséges rendszeres jövedelemmel és teljes körű betegbiztosítással rendelkezünk – ott lakhatunk, és le is telepedhetünk. Ez a jog a szlovákiai állampolgárokat is megilleti a csatlakozás pillanatától, hiszen az átmeneti szabályozás csak a munkavállalásra vonatkozik.

A csatlakozás utáni időszakra a jelenlegi tagállamok egy 2+3+2 éves korlátozást fogadtak el. Ennek lényege, hogy a tagországok maguk dönthetik el, hogy beengedik-e a magyar munkavállalókat országukba vagy sem. A kétéves átmeneti időszak után valamennyi, a korlátozást alkalmazó tagországnak értékelnie kell, jelentettek-e feszültségeket munkaerőpiacukon az új tagországokból érkező munkavállalók. Ennek alapján dönthetnek úgy, hogy még további három évig fenntartják a korlátozást. Ezt követően ismét értékelniük kell a helyzetet, s újabb két évre csak akkor hosszabbíthatják meg a korlátozást, ha bizonyíthatóan kedvezőtlen e munkavállalók jelenléte az adott ország munkaerőpiacára.

Az átmeneti időszak alatt a kvóták minden bizonnyal emelkedni fognak, sőt azokban az országokban, amelyek már most úgy döntöttek, hogy a korlátozás lehetősége ellenére megnyitják a munkaerőpiacukat (Svédország, Dánia, ĺrország, Nagy-Britannia és Hollandia), itt a szlovákiai munkavállalók már a csatlakozást pillanatától szabadon vállalhatnak munkát.

A szabad munkavállalást korlátozó átmeneti időszak kizárólag az elhelyezkedést, a munkaerőpiacra jutás módját érinti., egyéb tekintetben a szlovákiai munkavállalót ugyanúgy kell kezelni, mint bármelyik jelenlegi tagállam állampolgárát. Az Európai Uniós szabályozás kiindulópontja e tekintetben az, hogy a munkavállalókat tilos megkülönböztetni, vagyis egy magyar munkavállaló nem kaphat kevesebb fizetést és juttatást (ún. szociális előnyt), mint egy ugyanolyan munkakörben foglalkoztatott tagországi állampolgár.

Örvendetes, hogy a brit és ír térségben a könnyen vállalhatunk majd munkát, ám kis különbség azért van a két ország között: az íreknél ugyanis előreláthatóan még munkavállalási engedély sem kell. Ezzel szemben a briteknél valószínűleg regisztrálniuk kell magukat a szlovákiai munkavállalóknak. A munkavállalási engedély kiadása várhatóan automatikus lesz, ugyanakkor erről végleges információk még nincsenek

Az Európai Unió állampolgárainak joguk van munkavállalás esetén családtagjaikat is magukkal vinni. Családtagnak számít a házastárs, valamint a 21 év alatti, valamint az eltartott közös gyermek és a közvetlen felmenők. Vállalkozók esetében a házastárs saját eltartott gyermeke is e kategóriába tartozik. A családtagok ugyanazokkal a jogokkal bírnak, mint a munkavállalók.

A munkavállalóknak az Európai Unióban abban a tagállamban kell adót fizetnie, ahol a munkavégzés történik. A tagállamok közötti kétoldalú megállapodásoktól függően azonban a két tagállam között ingázók (a határmenti régiókban), illetve a több tagállamban munkát végzők igen gyakran a lakóhely szerinti tagállamban fizetik be a személyi jövedelemadót.

Az Európai Unió tagállamai között egyébként nem jelentős mértékű a polgárok mobilitása. Egyes felmérések szerint a közel 380 millió lakosú Európai Unióban kb. 5-6 millió ember van, aki nem az állampolgársága szerinti tagállamban él. A munkavállalókra leszűkítve ez a 200 millió fős munkaerőpiacon kb. 3-4 millió munkavállalót jelent, azaz a dolgozók nem több mint 1,5-2%-a vállal más tagállamban munkát. (k-r, VG, jéel)