Munkacsoportokat hoztak létre az afganisztáni tálibok

A tájékoztatás szerint az Afganisztáni Iszlám Emirátus (ahogy a tálibok a saját kormányukat nevezik) delegációját Abdul Szalam Hanafi, a radikálisok kormányfő helyettese, az üzbég küldöttséget pedig Szardor Umurzakov miniszterelnök-helyettes vezette, aki egyben a külkereskedelmi tárcavezetői tisztséget is ellátja hazájában.

Mudzsáhid közölte: a most létrehozott munkacsoportok azzal a feladattal lettek megbízva, hogy tíz napon belül ütemtervet készítsenek elő, illetve javaslatokat tegyenek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére, s mindezt terjesszék elő az üzbég és az afgán vezetésnek.

A tálib miniszter arról is beszámolt, hogy a Termez városában folytatott tanácskozásokon a többi között az energetikai, a kereskedelmi és az egészségügyi ágazatokat érintő együttműködést, valamint a vasúti összeköttetések kérdését vitatták meg. Hozzátette, hogy a tálib delegációban jelen voltak a többi között a radikálisok védelmi, kulturális, gazdasági és külügyminisztériumainak képviselői, de a küldöttséggel tartott több üzletember is.

Juszup Kabulzsanov üzbég külügyi szóvivő nem sokkal korábban közölte, hogy a megbeszéléseken a felek különös figyelmet fordítottak bizonyos infrastrukturális projektek megvalósítására, így például a Szurhan-Puli-Humri áramátviteli hálózat és a Termez-Mazari-Sarif-Kabul-Pesavar vasúti összeköttetés kiépítésére.

Savkat Mirzijojev üzbég elnök szeptemberben, az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszaka csúcsszintű általános vitáján arról beszélt, hogy nem szabad elszigetelni az augusztus közepén radikális iszlamisták kezére került Afganisztánt hozzátéve, hogy Taskent rendszeresen szállít árukat, áramot és üzemanyagot. Október 7-én üzbég küldöttség tett hivatalos látogatást Kabulban Abdulaziz Kamilov külügyminiszter vezetésével, és találkozott a radikális tálib mozgalom átmeneti kormányának tagjaival. A radikálisok a többi között arról biztosították a taskenti vezetést, hogy Afganisztán területéről nem fenyegeti terrorveszély Üzbegisztánt.

A tálibok korábbi, 1996 és 2001 közötti uralmuk idején destabilizációs politikát folytattak a közép-ázsiai régióban, egyebek között a terrorszervezetnek nyilvánított Üzbegisztán Iszlamista Mozgalmának támogatásával, amelynek harcosai 2000-ben behatoltak Üzbegisztán területére, de vereséget szenvedtek a kormányerőktől.